Matolcsy György kiemelte, a lakáspolitika átalakítása azért fontos, mert a 2020-as évtizedben Magyarországnak minden tartalékára szüksége lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább 2 százalékpontos közeledéshez, az Európai Unió átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, ahhoz, hogy az ország továbbra is a fenntartható felzárkózási pályán maradhasson.
A jegybankelnök felidézte, hogy az első Orbán-kormány által 2000. február 1-jén indított Otthonteremtési Programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre, ezt a szintet azonban sem mennyiségi, sem minőségi szempontból a lakásépítés azóta sem tudta elérni. Hozzátette, hogy ezt a programot a 2002 után hatalomra került új kormány megszüntette, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette.
Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve – írta a jegybank elnöke. Erről azonban úgy vélekedett, hogy már indulásakor több sebből vérzett:
- nem volt felelős állami gazdája,
- nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája,
- kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett,
- nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel,
- az új lakáspolitika nem volt zöld,
- nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak,
- és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe.
Ennek a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett – fogalmazott. Hozzátette, hogy 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak, és ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont.
Budapest a 6. legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén. Budapesten a bécsi 22 százalékhoz képest 80 százalékos a lakástulajdonosi arány: ez a főváros versenyképessége szempontjából drámai torzulás – mutatott rá a jegybank elnöke.
"Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához..." - írja az MNB elnöke.
Forrás: Növekedés.hu
TLE-vélemény:
Az Egyesület évek óta hangoztatja, hogy szükség lenne a kormányzat által kijelölt lakásügyi felelősre (pl. kormánymegbízott) és átfogó, koherens lakáspolitikára. A lakásügy sok szálon kapcsolódik a kormány által meghirdetett politikákhoz. és a meglévő politikai akaratot tükrözné, ha egy kormányzati felelős integrálná a lakáspolitikai feladatokat. Egy fajsúlyos kormányzati szereplő hozzájárulna a kapcsolódó szakpolitikák – vidékfejlesztés, gazdaságfejlesztés, családvédelmi akcióterv, energiapolitika, szakképzés – lakásüggyel történő összehangolásához.
Egy átgondolt, fenntartható lakásstratégia kijelölné a lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, mellé rendelné a szükséges forrásokat, támogatási eszközöket. Azt is érdemes átgondolni, hogy a megszűnt áfakedvezményt milyen intézkedésekkel kívánja, tudja a kormány kompenzálni, vagy hogyan lehetne a családvédelmi akcióterv céljaihoz igazodó áfakedvezményt kialakítani.
Egy kormányzati bérlakásépítési program konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében, amely hozzájárulna a demográfiai célok eléréséhez, az építési minőség javításához, az energiahatékony rezsicsökkentéshez és a dekarbonizációs célokhoz, a megfizethető lakhatáshoz, a városi térségekben az alacsonyabb bérleti díjakhoz, a tapasztalt szakmunkások hazahívásához. A családvédelmi akciótervben meg lehetne határozni azt a gyermekszámot, amely mellett a bérlőknek vételi lehetősége lenne a lakásra, így a bérlet és a tulajdon közötti átjárhatóság is megvalósulna.
