Mint írja, több kutatásban számszerűsítették már az energiahatékonysági intézkedések sokrétű, pozitív hatásait. "Egy épület felújításának haszon-költség aránya 4 az 1-hez, ami arra utal, hogy nemcsak energetikai előnyök jelennek meg vele, hanem közvetetten csökkenhetnek az állam egészségügyi kiadásai és az energiatámogatási költségek, illetve új munkahelyeket is eredményez. Ezek a pozitív hatások az egyén szintjén is megjelennek: az energiahatékonyságot növelő beruházásokkal nem csak az energiafogyasztás és -költségek csökkennek, de nő a komfortérzet, javul a beltéri levegőminőség, és a minőségi nyílászárók alkalmazásával az épületek kevésbé vannak kitéve a szélsőséges időjárási viszonyoknak." - írja.

A finanszírozás kérdése is felmerül, hiszen jelentős költségekről van szó. A szakértő szerint ebben minden érintett szereplőnek részt kell vállalnia, hiszen ezt egymagában egy gazdasági szereplő sem tudja vállalni.

Mint írja, a gazdaság motorjaként és finanszírozóként a bankszektor különösen fontos szerepet játszik a fenntarthatósági célok elérésében. Ugyanakkor célzott állami intézkedésekre is szükség van, illetve nélkülözhetetlen a lakosság általános szemléletváltása is. Erre jó példának a Zöld Otthon Programot említi.

"A felmerülő beruházási igények folyamatossá váltak a kialakult gazdasági és energiapiaci környezetben, ehhez kiszámítható és stabil szabályozási keret szükséges, ahol egymással összehangolt és kombinálható, ösztönző és támogató rendszerek tudnak kialakulni, amelyek az állam, a lakosság és a bankok érdekeit egyaránt szolgálnák." - írja Szege György.

A teljes cikk a vg.hu oldalán olvasható.