1. Pártjuk programja milyen lakáspolitikai kérdéseket érintő elemeket, terveket, javaslatokat tartalmaz?

I. Egyrészt elvi szinten deklaráljuk, hogy a lakhatás szerintünk alapvető, alkotmányos jog. Ebből következően az államnak kötelessége gondoskodni ezen jog érvényesüléséről. A választási programunk szerint: "A lakhatás, mint alapjog: legyen más az ingatlanpiac!

Ki kell mondani a lakhatáshoz való jogot. Kiemelten segítenénk a lakhatásukat önerőből megoldani nem képes családokat és a pályakezdő fiatalokat. Ennek legfontosabb eszköze a közösségi bérlakás-szektor kialakítása. Az LMP támogatja a szakmai szervezetek által kidolgozott szociális lakásügynökség koncepcióját. Magyarországon közel fél millió lakás üresen áll, ezek döntő többsége magántulajdon. Az LMP egy olyan állami támogatási rendszert hozna létre, amely érdekeltté tenné a tulajdonosokat üresen álló lakásaik kiadásában szociálisan rászorulók részére is. Megfelelő jogi és finanszírozási garanciák esetén mind a bérlők mind a bérbeadók biztonságban tudnák magukat. Éves szinten már egy fél stadion árából 10 ezer család lakhatását lehetne elősegíteni ily módon!

A lakáshoz jutás mellett a lakhatás megtartása is kiemelt fontosságú. Ki kell terjeszteni az adósságkezelési szolgáltatást és meg kell erősíteni a lakhatási támogatásokat.

A hajléktalan személyek kriminalizálása és büntetése helyett a hajléktalanságból kivezető utakat kell megtalálni. Ehhez három összekapcsolódó elemre van szükség: szociális rehabilitáció, tartós lakhatási lehetőség bérlakásokban és munkalehetőség. A hajléktalan-ellátásban a rendszert a tartós ellátások irányába fejleszteni. Minden lakhatásában veszélyeztetett személy számára egyenes irányt kell kiépíteni legalább a munkásszálló szintű ellátást biztosító állami-önkormányzati szociális bérházak, de még inkább a közösségi bérlakás-szektor irányába. Ez alatt a szint alatt annyi átmeneti krízis-hajléktalanszállás működhet, amire feltétlenül szükség van. A fő cél az, hogy a rászorulók az utcáról ide kerülhessenek arra a pár napra-hétre, ameddig a hosszabb távú lakhatás megoldódik. "

II. Az LMP programjának egyik legfontosabb része a nagyszabású épületfelújítási program, amit az évi 200 milliárd forintból gazdálkodó Zöld Beruházási Alap támogatna, részben vissza nem térítendő támogatással, részben kamatmentes, a megtakarításból fedezhető hitellel. A fókuszban tehát a meglévő épületállomány mély-felújítása áll, de fontos az új építésekre vonatkozó szigorodó normák, hogy 2020-ra (ha lehet, előbb) elérjük, hogy minden új építésű ház közel 0 energiafogyasztású legyen.

"A lakossági energiahatékonyságba történő állami befektetés – 6.000 milliárd forintos piac - véleményünk szerint a hagyományos munkahelyteremtő programokat jelentősen meghaladó munkahelyteremtő képességgel bír, ami a beruházások magas munkaerő intenzitásának és alacsony import igényének köszönhető. Az LMP számításai szerint egy nagyszabású energiahatékonysági program éves szinten mintegy ötven-százezer munkahely létrejöttéhez járulhat hozzá közvetlenül az építőiparban, és közvetve a beszállítói szektorokban, amely építőanyagokkal és szolgáltatásokkal látja el magát az építőipart."

Az épületfelújítási programunkat részletesen egyébként külön program tartalmazza:
http://lehetmas.hu/wp-content/uploads/2014/03/Z%C3%B6ld_Munkahelyteremt%C3%A9s-20142.pdf

2. Szükségesnek tartja-e lakásépítési, lakásfelújítási, építésügyi hivatal felállítását vagy legalábbis, hogy kormánybiztosi szinten kezeljék a lakásépítés, a lakásfelújítások, az otthonteremtés ügyét?

Igen. A feladat súlya - önmagában egy többszáz-milliárdos alap kezelése - mindenképpen megköveteli, hogy központosítva, akár kormánybiztosi szinten hangoljuk össze az épületfelújítási és építési program elemeit, végrehajtását. A feladat végrehajtása elképzelhető lazább és szorosabb integrációval - ezt az ágazattal történő érdemi konzultáció után kell eldönteni.

3.Szükségesnek tartja-e, hogy a 2014-2020. közötti időszakban uniós forrásokból energiahatékonyság, területfejlesztés, munkaerő-piaci mobilitás, szociális címeken források kerüljenek lakásfelújítási, lakásépítési, vagy bérlakásépítési programokba?

Mindenképpen. A 2014-2020-as periódusban egyébként is 20%-ot kell szánni a klímaváltozás elleni küzdelemre, azzal összefüggő lépésekre (pl. lakásfelújítás). Ez kb. 1400 milliárd forintot jelentene 7 év alatt. Uniós szinten ugyanakkor erős korlátok vannak a magántulajdonú lakások építésének-felújításának támogatására - erre kell megoldást találni, ami egy átlátható, visszatérülő alap lenne. Ha sok esetben nem is közvetlenül az építést-felújítást, de a háttéripar kiépülését, az infrastruktúra, az információs és segítő környezet kialakítását mindenképp lehet EU-s támogatásokkal fejleszteni.

4. Szükségesnek tartja-e, hogy a kormányzat felvegye a kapcsolatot az EIB-vel, és az ott rendelkezésre álló alacsony forrásköltségű hitelekből elérhetővé váljon Magyarországon alacsony, hozzávetőlegesen 3%-os THM-ű lakásfelújítási, lakásépítési, vagy bérlakásépítési hitel?

Minden lehetséges forrást számításba kell venni. Ugyanakkor az LMP szerint elsősorban hazai forrásokat érdemes bevonni, illetve az EU strukturális alapjainak támogatását. Ha ezen felül szükséges, meg lehet fontolni az EIB hitelek bevonását - vigyázva arra, hogy ez ne jelentsen újabb kezelhetetlen lakossági eladósodást (az árfolyamkockázat megjelenik itt is).

5. Szükségesnek tartja-e, hogy a kormányzat a SZOCPOL mértékét legalább olyan szintre emelje, hogy a gyereket vállaló, lakás építő vagy új lakást vásárló családok SZOCPOL formájában legalább az áfa mértékét visszakapják?

Más megoldásokban gondolkozunk, nem SZOCPOL megemelésén. Magántulajdonú lakásépítést csak akkor támogatnánk közvetlenül, ha ahhoz energetikai-környezetvédelmi követelmények társulnak.

6. Egészségesnek tartja-e, hogy az éves lakásépítések száma ma Magyarországon 10 000 alatt van, amely építési volumennek a fennmaradása azt jelenti, hogy egy most épülő lakásnak több mint 400 évig kell kiszolgálnia a benne lakókat?

Nem, ez a ráta nem fenntartható. Ugyanakkor pusztán az építések számának megemelése nem cél, ha azokhoz nem kapcsolódnak fenntarthatósági követelmények, mert akkor csak a problémát gyártjuk a jövőnek. Emellett a felújításokra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni.

7. Ön szerint segítené-e a fiatalok elvándorlásának megelőzését, illetve ösztönözné-e a külföldön élők hazatérését egy lakásépítési, - felújítási, illetve bérlakásépítési program?

Mindenképpen, ezért is szerepel programunkban mind lakásfelújítási, mind bérlakás-program. Az elvándorlást azért is előzné meg, mert így - helyi munkalehetőség híján - nem mennének egyből külföldre, hanem átköltözhetnének más magyar településre, ahol van munkalehetőség, de megfelelő bérlakás jelenleg nincs.

8. Van-e olyan vidékfejlesztési stratégiájuk, amely összhangba hozható a vidéki családi házak felújításával, helyettesítő építésével. (A magyar lakásállomány 56 százaléka családi ház, ezeknek a jelentős része a hiánygazdaság éveiben épült, gazdaságosan nem újítható fel.)

Van, az új építéseknél is az az alapelvünk, mint az energiánál: elsősorban a helyi, legfeljebb  a régióból beszerezhető, környezetbarát alapanyagoknak biztosítanánk előnyt. Ez nem csak olcsó, de a helyi gazdaságot erősítő és munkahelyet teremtő hatású program lenne. Ugyanakkor a meglévő házak felújításra is hangsúlyt helyeznénk, hiszen lehet, hogy egy része nem, de nagyobbik része felújítható gazdaságosan.

A lakhatás alapvető emberi szükséglet és jog. A lakáspolitika azonban a munkahelyteremtés és a hazai vállalkozások támogatásának kiváló eszköze is.
Javaslataink:

• A leghatékonyabb, a legkisebb költséggel járó és a lakásállomány állagának megőrzése szempontjából legelőnyösebb lakáshasználati forma a tulajdonos által lakott lakás. Ma Magyarországon a lakástulajdon megoszlása rendkívül demokratikus, mesterséges koncentrációja nem kívánatos. A tulajdoni és bérleti szektor aránya megfelel a gazdaság és a jövedelmek színvonalának. A magyarországi háztartások költségvetésének 97%-ába nem fér bele a piaci lakbér, és nem is akarnak lakásbérlők lenni. A bérlakás szektor mesterséges felduzzasztása, részarányának növelése állami támogatással téves célkitűzés.
• A legfontosabb lakáshoz jutási út a lakástulajdon szerzés. A támogatási rendszer legfontosabb feladata ennek elősegítése a lakáscélú elő-takarékosság és a lakáshitelek kamat támogatásával, illetve a kapcsolódó adókedvezménnyel.
• Meg kell teremteni, és folyamatosan biztosítani kell a feltételeit, hogy minden kétkeresős háztartás saját jövedelmeire alapozva tulajdonszerzéssel oldhassa meg lakhatását.
• Szociális bérlakást csupán speciális élethelyzetekre (csonka család több gyerekkel, fiatal házaspár elő-takarékossági időszakban, stb.) és határozott idejű bérleti szerződésekkel indokolt juttatni.
• A piaci bérlakás szektor támogatására, részarányának növelésére egyetlen fillér közvetlen költségvetési támogatást sem érdemes fordítani. Különösen kártékony, és az ország számára nagy tehertételt jelent a nagyobbrészt állami támogatásból létrehozott bérlakás szektor privatizálása. Az egyetlen támogatási forma, amelyet a bérlakás szektor magán befektetői számára elképzelhetőnek tartok az amortizációs kulcs növelése.
• A központi szociális bérlakás program keretében nyújtott költségvetési támogatás nem fordítható használt lakások vásárlására, hanem csak építésre. Ne az infláció nőjön, hanem a lakásállomány és a gazdaság.
• A szociális bérlakásépítésre nyújtott költségvetési támogatás címzettjei non-profit szervezetek legyenek. A támogatás legyen jól látható, számon kérhető, ellenőrizhető.

A KDNP teljes programja: http://kdnp.hu/celjaink/program

„A lakásügyben a szociálpolitikát képviseljük”

A Kereszténydemokrata Néppárt pártszövetségben működik és pártszövetségben fog indulni a választásokon, mint ahogy pártszövetségben és frakciószövetségben végzi a jelenlegi parlamenti és politikai munkáját is. Mi önállóan a szociális kérdéseket szoktuk a Fidesz-KDNP közös programban hangsúlyosan átvállalni, így természetesen pl. a lakásügyekkel kapcsolatban a szociálpolitikai kedvezmények és a lakáshoz jutás kérdésébe tudunk aktívan bekapcsolódni. Nem tartozik bele a lakásépítés, hanem azok a területek, ahol a magánerős építkezésekhez különböző lehetőségekből – EU-s és hazai forrásokból eredő támogatásokat – szeretnénk minél többet biztosítani. Természetesen lényegesen többet szeretnénk adni, mint amire lehetőségünk van, de ez az ország gazdasági erejéhez kötött.

Nem önálló kérdésként szerepel a Kereszténydemokrata Néppárt programjában sem a lakásépítés, hanem mint szociálpolitika, az önkormányzati vonalon mint esetleges önkormányzati építkezés, amely területen a polgármestereink tevékenykednek. A magyar államszerkezetben sem egy építésügyi minisztérium, hanem különböző minisztériumok, különböző szakterületek foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. Én azt hiszem, hogy ez így jól működik.

Van az építésügynek gazdája, hiszen a Belügyminisztériumnak van egy államtitkársága, amely ezzel foglalkozik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában a Szociális Államtitkárság is nagyon komolyan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, hiszen a szociális támogatásokat ők biztosítják. Az európai források bevonása az energiatakarékosságba, az új lakások építésébe már a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi államtitkárságához tartozik. Így a frakciónkban sem tudnék megnevezni egy valakit, aki a lakásüggyel foglalkozó országgyűlési képviselő, de tudok legalább 7-8 olyan embert, akik bizonyos kérdéskörrel dolgoznak. Én például intenzíven foglalkozom a társasházak problémáival.

A szociálpolitika az ország teherbíró képességétől függ

Elismerem, hogy a magyarországi lakáshelyzet tragikusan rossz. De én emlékszem arra, amikor a családoknak sokszor 25-30 évet kellett várni, ameddig lakáshoz jutottak a 60-as, 70-es években. Nagyon sokat enyhített a lakótelep-építés, ami nyilván nagy problémát fog okozni idővel, amikor ezeket ki kell váltani. Közel sem olyan súlyos a lakáshelyzet ma Magyarországon, mint amilyen a 60-70-es években volt.

A szociálpolitikában mindig tenni fogunk azért, hogy minél magasabb juttatásban részesülhessenek azok, akik hajlandóak lakás építeni vagy magánerőből megoldani a lakásproblémájukat. Ez mindig attól függ, hogy a gazdasági minisztérium erre tud állami fedezette adni vagy sem. Ez már nem pártpolitikai kérdés.

Ahhoz, hogy a szociális támogatásokat emelni tudjuk, az ország teherbíró képességének növekedésére van szükség. A realitás annyi, amennyit az ország anyagilag fog bírni. Mi mindent elkövetünk a szociálpolitikai kedvezményekért, mint pl. a GYED-extra és egyéb kedvezmények, amelyeknek mind az életszínvonal emelkedése a célja, ahogy természetesen a lakásügynek is ez a célja.

Ma olyan gazdasági krachból kezdünk kimászni, amikor olyan szociálpolitikai juttatásokat vontak meg, ami minden szempontból visszalépés volt, hogy csoda, hogy egyáltalán 7000 lakás is tudott épülni.

1967-68-ban, amikor az Új Gazdasági Mechanizmust bevezették, hihetetlen sok társasházi lakás épült 2-3 éven belül, aztán ez alábbhagyott. Ezek mindig a gazdaság prosperitásától függő kérdések. Ez nagyon sokrétű dolog: a lakásépítés az egyben foglalkoztatás, épületanyag-gyártás, fuvarozás is. Ehhez be kell indulnia a gazdaságnak.

A célprogram adott: a kormánynak az a programja, hogy a gazdaságot stabilizálja, hogy a gazdaság fejlődése folyamatos legyen. Minden kérdés a körül mozog, hogy az országot gazdaságilag talpra kell állítani. Továbblépni csak az eddigi eredményekből tudunk. A kormánynak is ez a legfontosabb célja.

Vissza lehet tartani a fiatalokat

Nagyon sok olyan dolog van, amivel a fiatalokat vissza lehet tartani attól, hogy külföldre menjenek. A mai fiatalok sokkal jobb helyzetben vannak, mint évtizedekkel ezelőtt. A fiatalokat természetesen a magyarországi jövedelmek felemelésével, a hazai munkalehetőségek bővítésével, a szociálpolitikai helyzet javításával, így pl. a lakáslehetőségek biztosításával is itthon lehet tartani. Én azt hiszem, hogy a külföldre távozásnál az elsődleges kérdés a munkahely és nem a lakáskérdés. A mai fiatalok körében nem hallom azt a keserű hangot, amire a saját fiatalságom idejéből visszaemlékszem.

Természetesen nincs mindenkinek osztályon felüli lakásmegoldása, de közel sincs olyan nehéz helyzet. Most eljuthatunk arra a pontra, hogy már a lakások minőségének javításával is törődni tudunk. Rettenetesen nagy probléma, amit magam is tapasztalok, hogy igen költséges dolog az energiatakarékos házátalakítás – ablakok cserélése hőszigetelt ablakokra, a falak szigetelése, de ez energiatakarékosság is, ami mindenképpen az ország hasznára válik. Magyarország minden állampolgára megérdemli azt, hogy minél jobb körülmények között éljen. Nekünk politikusoknak az a kötelezettségünk, hogy a lehetőségekhez mérten mindenkinek enyhítsünk a gondjain és mindenkinek próbáljuk javítani az életminőségét.

A magán lakásépítés kap támogatást

A magyar állam nem győzi a bérlakásépítést, az önkormányzatok sem. Az önkormányzatok bérlakás-programja a korábban nem privatizált lakások keretében mozog. Az önkormányzati bérlakásoknak is olyan magas már a bérleti díjuk, hogy vetekszik a magánforgalomban lévő lakások bérleti díjaival. Ez kidobott pénznek tűnik az én szememben. Ebben a kérdésben konzervatív vagyok, és úgy gondolom, hogy ha valaki eladósodik, akkor azért adósodjon el, mert vagyonszaporulata van, és nem azért mert feléli bérleti díj fizetésével.

Azért is támogatom a magán lakásépítést, mert ezt látom biztonságosnak és végleges megoldásnak. Ehhez a szociálpolitikai kedvezménytől kezdve minden lehetőséget szeretnénk bővíteni.

A magántulajdon bizonyos esetben akadályozza a munkaerő-áramlást, de nincs olyan lakáspark és nincs olyan jövedelem, hogy minden további nélkül szabadon költözhessenek a munkavállalók. Ez a mentalitás a magyar morálból hiányzik is, inkább a tulajdon felé húzunk.

Nem véletlen, hogy a szociálpolitika irányítását egy kereszténydemokrata államtitkár látja el. A pártunknál a család és a  szociálpolitikai kérdések a prioritások. Mi szociálpolitikai oldalon a családok tulajdonjogának a támogatását tűztük ki célul.

Nincs önálló lakáspolitikai célkitűzés, hanem vannak különböző szociálpolitikai kérdések. Egy kisgyermekes család céljait azzal szeretnénk támogatni például, hogy magasabb szociálpolitikai kedvezményt kapjon, magasabb ellátást a gyerekek után, magasabb jövedelemadó-kedvezményt stb.

Nyilvánvalóan az is cél, de nem a pártunk közvetlen céljai között, hogy a településeken legyen munkalehetőség. A települések nagy részében a fő foglalkoztató a polgármesteri hivatal, valamint a mezőgazdaság. Ez hol rentábilis, hol nem. Nagyon időjárásfüggő, ugyanakkor komoly európai és hazai támogatása is van. Reménykedem abban, hogy a vidék megélhetése hosszú távon biztosított.

(...)

II. TISZTES MEGÉLHETÉST ADÓ MUNKA, NÖVEKVŐ FOGLALKOZTATÁS

15. Támogatjuk a munkaerő mobilitását az utazás és lakhatás terén. Nagyobb állami szerepvállalással és a mostaninál kedvezőbb támogatásokkal elérjük, hogy az országon belül, a lakóhelyüktől távol is munkát vállalhassanak az emberek.

(...)

III. FEJLŐDŐ, FENNTARTHATÓ ETIKUS GAZDASÁG

23. Zöldenergiai fordulatot indítunk el. Energiapolitikánk a károsanyag-kibocsátás csökkentésen, a megújuló energiaforrások felhasználásán és előállításán, az energiahatékonysági fejlesztéseken alapul. Ezzel valóban hosszútávon is szolgáljuk az éghajlatvédelmet és fenntarthatóan csökkentjük a lakosság rezsiköltségeit. Átfogó lakás- és épület-felújítási programot hirdetünk.

(...)

VII. IGAZSÁGOS TÁRSADALOMPOLITIKA

Változásra van szükség a társadalompolitikában. A gazdaság helyreállításának együtt kell járnia a szociális védelem újbóli kiépítésével a foglalkoztatáspolitikától kezdve a segélyezés rendszerén át a lakhatási gondok enyhítésén át a családtámogatásokig.

15. Segítséget nyújtunk a lakhatási problémák megoldásához. Ideértjük az eladósodás, a hitel- vagy közüzemi díjhátralék miatti kilakoltatás megelőzését. Minden eszközzel igyekszünk megelőzni, hogy a családok elveszítsék otthonukat.

16. Támogatjuk a bérlakások építését és fejlesztését. A szociális bérlakások hosszú távon szolgálhatják a lakhatás javítása mellett a devizahitelesek gondjainak megoldását is. Segítjük a szociális bérlakások kialakítását, akár a jelenleg üresen álló ingatlanok kihasználásával is. A szabályozás átalakításával összhangban lakbértámogatási rendszert alakítunk ki.

17. Megvédjük a nehéz helyzetbe jutott forint- és devizahiteleseket. Az állam határozott fellépéséhez felelősséget is társítunk. A hitelesek jogainak erős védelmével, az állami eszközkezelő kibővített lehetőségeivel, az újraindított és kiterjesztett kedvezményes bérlakás-programmal, célzottabb szociális támogatásokkal segítjük a nehéz anyagi helyzetbe jutott adósokat.

18. A hajléktalanságot szociális problémaként kezeljük, annak megelőzésére, differenciált ellátórendszerre, valamint a hajléktalanságból való kivezetésre összpontosítunk.

(...)
 

 
XI. ERŐS DEMOKRÁCIA, EURÓPAI MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

3. Megerősítjük a második generációs jogokat az új Alkotmányban. Garantáljuk a szociális biztonsághoz, a munkához és a lakhatáshoz való jogot, az anyák és gyermekek védelmét, alkotmányos rangra emeljük a társadalmi egészségbiztosítást, az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelvet, valamint a nemzeti kisebbségek államalkotó szerepét.

(...)

XV. SZIGORÚ ELSZÁMOLTATÁS, JOGÁLLAMI IGAZSÁGTÉTEL

8. Az államnak a munkahelyteremtés érdekében nem elegendő csak a piaci verseny szabályait betartatnia. Aktív kormányzati fellépésre van szükség ahhoz, hogy minden magyar családban legyen legalább egy kereső, azzal, hogy a minimálbért keresők nettó jövedelmének vásárlóértéke egy évben sem csökkenhet. Az alacsony képzettségűek számára képzéssel, illetve az őket foglalkoztatni képes szektorok fejlesztésével teremtünk esélyt az elhelyezkedésre. A fogyatékossággal élők számára az ellátórendszer tisztességtelen és büntető jellegű szűkítése helyett az általuk is elérhető munkahelyek bővítésével nyújtunk lehetőséget a boldogulásra, miközben megnyitjuk az érdemi jogorvoslat lehetőséget a rokkantsági ellátástól jogtalanul megfosztottak számára. A közszférában jogszabályt alkotunk arról, hogy a kisgyermekes anyák részmunkaidőben is visszatérhessenek dolgozni, míg a magánszférában tovább ösztönözzük ennek lehetőségét. A közmunka rendszerét ezért úgy alakítjuk át, hogy az – többek között a közösségi gazdaság fejlesztésével és kiemelt állami támogatásával – lehetővé tegye a munkaerőpiacra való tényleges visszatérést. A harminc év alatti fiatalok számára garanciát vállalunk arra, hogy ha tanulmányaik elvégzése után nem tudtak elhelyezkedni, tudásukat kiegészítő, az elhelyezkedés esélyeit növelő további képzésben vehessenek részt. Mivel ma
Magyarországon minden korábbinál nehezebb munkát találni, az álláskeresési járadék folyósítási idejét legalább a jelenlegi háromszorosára emeljük, amit képzéssel és más, az elhelyezkedést segítő szolgáltatásokkal kötünk össze. A lakásbérlés szabályozásában és támogatásában az álláskeresők segítésére fektetjük a hangsúlyt.

13. Hiszünk abban, hogy unokáinkra élhetőbb országot kell hagynunk, ezért kiemelt célkitűzésünk a környezeti fenntarthatóság szempontjának érvényre juttatása. Ennek keretében átfogó, önrész nélküli lakás- és ingatlan-felújítási programot hirdetünk az energiaszámlák valódi csökkentése és a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében, továbbá fejlesztjük a megújuló energiatermelést, amely sok ezer munkahelyet teremt a mezőgazdaságban is. Támogatjuk a közösségi közlekedés fejlesztését, amely a környezetszennyezés csökkentése mellett a foglalkoztatási helyzet javításához is elengedhetetlen. Megerősítjük a környezetvédelem jogszabályi és hatósági hátterét.
(...)

Az MSZP teljes programja: http://mszp.hu/sites/default/files/ajanlat_magyarorszagnak_kongresszus20131019_0.pdf

„A lakások felújítására koncentrálunk”

Mi elsősorban a lakások felújítására készülünk. Magyarország gazdasági helyzete nehezen teszi lehetővé, hogy egy új lakásépítési programot hirdessen meg a következő kormány. A gazdaság teljesítménye a legjobb esetben is valamivel lesz csak jobb, mint 2010-ben, ráadásul a gazdaság sokkal sérülékenyebb, a forint sokkal sebezhetőbb és gyengébb is, mint 2010-ben volt, az államadósság viszont magasabb. Mégis van olyan eleme a lakásépítésnek, illetve a felújításnak, amit érdemes támogatni – és nagyon sajnáltuk, hogy 2010-ben a mostani kormány ezt a programot leállította: ez nem más, mint a panelprogram.

A panelprogram azért nagyon fontos a számunkra, mert úgy ad konkrét megrendelési lehetőséget egy nagyon nehéz helyzetben lévő ágazatnak, az építőiparnak, hogy cserébe a lakosság is jól jár és az energiafelhasználás is csökken. Nagyon nem mindegy, hogy ha van több 10 milliárd forintunk építkezések támogatására, azt stadionok építésére vagy lakásfelújításokra. A stadionépítés ugyanúgy megrendelés az építőipar számára, csak a lakásfelújításnak több a haszna.

2010 előtt komoly EU-s forrásokból és egyéb kormányzati forrásokból elindítottunk egy panelprogramot. Ebben 100 ezres nagyságrendben újítottunk fel panellakásokat, és az optimista számításokat az élet igazolta: akik ennek valamennyi elemét meg tudták fizetni és a felújítás sikeres volt, azoknak 30-40 %-kal is csökkent a rezsiköltségük. Hosszú távon ez a fenntartható rezsicsökkentés, nem pedig az, ha valamilyen központi beavatkozással csökkentjük az árat. Az is segítség, de nem biztos, hogy hosszú távon fenntartható.

Újratölteni a panelprogramot

Mi ezt a programot akarjuk újratölteni, újraindítani. Azt akarjuk, hogy újra több százezer lakást újítsanak fel Magyarországon, tegyenek energiahatékonnyá. Ez a lakóknak is jó, az ország energiafelhasználásának is jó, a környezetvédelemnek is jó, és végre megrendeléshez jut az az építőipar, amely katasztrofális helyzetben van. Hiszen 2011-ben még csak arról beszéltek, hogy alig-alig épülnek lakások, 2012-ben már az egyik legrosszabb évet emlegették, a 2013-as év még ennél is rosszabbnak bizonyult. 1921-ben épült annyi lakás Magyarországon, mint 2013-ban. Még a háborús években is több új lakást adtak át, mint ebben a gyászos esztendőben.

Tehát az építőipar megérdemelné, hogy megrendelésekhez jusson, hiszen rengeteg embernek ad vagy adhatna munkát. Az építőiparra fordított pénzek járulékos elemei a munkahelyteremtésen keresztül a gazdaságnövekedéshez nagyon nagy mértékben járulnak hozzá.

Mégis úgy gondoljuk, hogy az a realitás, ha a lakások felújítására koncentráljuk az első időszakban az erőinket. Tudjuk, hogy ez működik és előteremthető rá a forrás.

Minden energiahatékony felújítást támogatni

De nem egyszerűen a panelprogramot akarjuk újratölteni: a lakásfelújításokat ki akarjuk terjeszteni az összes lakásra. Az energiahatékony felújításokat kívánjuk támogatni, függetlenül attól, hogy az hagyományos építésű ház, csak már túl régen épült és a mai korszerű energianormáknak egyáltalán nem felel meg vagy pedig panellakás.

Erre a források döntően az európai uniós támogatásokból és a költségvetésből teremthetők elő. 2010 előtt az önkormányzatok is jelentősen támogatták ezeket az programokat, de most nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt reálisan el lehessen várni tőlük.

Minden bevonható forrást meg kell vizsgálni. Egy olyan hitel is szóba jöhet, amelynek a feltételei kedvezőbbek, mint a jelenlegi hazai hitellehetőségek. Mégis azért vagyok óvatos ezen a téren, mert a magyar államadósság most magasabb, mint 2010-ben volt, és ha eredeti formájában létre jön Magyarország és Oroszország között az a megállapodás, amelyet Orbán Viktor aláírt nemrég Moszkvában, akkor ez további 3000 mi forinttal fogja megemelni az ország adósságállományát, igaz nem egyetlen év alatt. Ezért nagyon kockázatos most minden olyan konstrukció, amely hitelekre épít.

Anna örülnék, ha az általunk folytatni kívánt gazdaságpolitika eredményeképpen a magyar családok egyre nagyobb hányada újra hitelképes lenne. De éppen a devizahitelek, illetve azok kudarca miatt a magyar családok most roppant óvatosak, mert bizonytalannak látják a visszafizetési lehetőségeket.

Minden lehetséges külső vagy hazai forrást figyelembe kell venni és mozgósítani kell annak érdekében, hogy a gazdaság egésze, és ezen belül az építőipar beinduljon.

Az egész áfa-konstrukciót és az egész családtámogatási rendszert is át kell gondolni. Egy olyan családtámogatási rendszer, amely a családok 20 %-a számára biztosítja a források 70-80 %-át, nemcsak mélyen igazságtalan, hanem fenntarthatatlan. Ezért az egész családtámogatási rendszert, benne az adózást is újra kell gondolni. Ennek sok elemét érdemes megtartani, pl. a személyi jövedelemadón belül a gyermekkedvezményt meg kell őrizni, csak nem a mostani formájában. Az adórendszer és az áfa-rendszer átalakítása az újra azt kell, hogy eredményezze, hogy az ország lakóinak 80%-ának könnyíti meg az életét és nem a legjobban kereső 20%-ét. Hogy ezen belül az ún. SZOCPOL támogatást hogyan lehetne beleilleszteni a rendszerbe, azt ebben a pillanatban még nem tudom megmondani, ezt a kormányprogramban kell egészen pontosan tisztázni.

Szükség van  bérlakásokra

Olyan gazdaságpolitika kell, amely lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy egyáltalán építkezésekbe, beruházásokba fogjanak. Nem önmagában bérlakásépítési program kell, hanem egy olyan gazdasági környezet, amelyben bérlakásokat építeni megéri a tulajdonosnak.

Ma már nincs Magyarországon olyan család, olyan baráti társaság, ahol ne lennének olyan fiatalok, akik már valamelyik nyugat-európai országban élnek, és csak reménykedhetünk benne, hogy ideiglenesen. Ma Nyugat-Európában elfogadható minőségű bérlakást tud bérelni bárki, aki minimálbért keres. Ez nem igaz Magyarországon, és ez az egyik legfontosabb probléma.

Ezért egy fiatal szempontjából a helyzet most nagyon egyértelmű: ha megnézi, hogy az itthoni minimálbérből hogy tud kijönni – feltéve, ha talál állást – és hogy egy nyugat-európai minimálbérből hogy tud kijönni, akkor a kérdés el is dől, és útnak indul. Ezen változtatni kell.

Arról sokat cikkeztek az elmúlt évtizedekben, hogy milyen egészségtelen a lakásszektor szerkezete. Ez valamikor a 90-es évek elején borult fel, amikor az akkor tanácsiból önkormányzativá vált lakásokat lényegében az összes önkormányzat értékesítette Magyarországon. Ezzel megszűnt a bérlakás-szektor. Olyan tulajdonosi réteg pedig számottevően nem alakult, ki, aki abból akar élni és úgy akar vállalkozni, hogy ő maga épít társasházakat, hogy tulajdonosként ezeket bérbe adva ebből gyarapodjon. Ezek aránya elenyésző.

Egyik évről a másikra megfizethető bérlakásállományt teremteni Magyarországon illúzió lenne. De ebbe az irányba lépéseket kell tenni. Ha keresleti-kínálati oldalról nem lehet a helyzeten változtatni, akkor beragad. Keresleti oldalról nagy illúziók nem lehetnek, bár a mi adórendszerünk révén több fog jutni a munkavállalók 80 %-ának, de ez ezt a problémát első lépésben nem fogja megoldani. Ha a kínálati oldalon megéri a vállalkozóknak úgy lakásokat építeni, ha nem is 10emeleteseket, amelyeket eleve azzal a céllal építenek, hogy majd bérbe adják, és ezek megfizethetők lesznek, akkor ebből a problémából ki tudunk lábalni.

A munkaerő-mobilitásnak is az egyik legnagyobb akadálya, hogy ma Magyarországon az egyik városból a másikba átköltözni csak azért, mert ott van munkalehetőség, lehetetlen. Ez olyan ördögi kör a lakásállomány terén, amiből kilábalni egy ciklus alatt lehetetlenség. Felelőtlenségnek tartanám, ha bármelyik politikai párt azt hirdetné meg, hogy ezt a problémát pár év alatt meg tudja oldani. De azt is felelőtlenségnek tartanám, ha az összes politikai párt azt gondolná, hogy ha már úgyis reménytelen a helyzet ezen a téren, semmit nem szabad tenni. El kell indulni egy olyan úton, amely számottevő bérlakásállományt eredményez Magyarországon belátható időn belül.

Ha beindul egy bérlakásépítési program, akkor lenne egy olyan horderejű program, amely esetében indokolt, hogy azt egy kormánybiztos felügyelje. Ugyanakkor nem feltétlenül kell az ágazat helyzetét úgy megoldani, hogy magának az ágazatnak kell kinevezni egy kormánybiztost. A mostani kormányzati szerkezet pazarló. Egy egészséges szerkezetű kormányt kell újra létrehozni, ahol egészséges méretű minisztériumok vannak. Az építőipar 2010 előtt is gazdára talált anélkül, hogy bárki külön államtitkárt nevezett volna ki rá. Ez megoldható akár egy helyettes államtitkári szinten is.

Egészséges gazdaságpolitika kell

Csak az építőiparra kitalálni valamilyen megoldást nem lesz eredményes, ha mellette nem tudunk munkahelyeket teremteni az országban.
Vidéken a fő kérdés az, hogy az emberek a közelben találnak-e munkalehetőséget. Ennek kulcsa a mezőgazdaság kell, hogy legyen. Ezt kell kombinálni egy normális munkahelyteremtő programmal, amely nemcsak a nagyvárosokban és azok környékén hoz létre iparilag fejlett munkalehetőségeket, hanem az ország eldugottabb falvaiba is elviszi ezeket a lehetőségeket. Komplett falvak vannak ma Magyarországon, ahol leszámítva a minimális létszámú városházát, semmilyen más munkalehetőség nincs. Ilyen közegben irreális lenne bármilyen lakásfelújítási programot kitűzni.

Olyan gazdaságpolitika kell általában, amelyben az emberek boldogulni tudnak: mert van gazdasági növekedés – ami most nincs vagy nem elégséges mértékű –, mert vannak újra munkahelyek (a versenyszférában csökkentek a munkahelyek a KSH kimutatásai szerint is). Olyan gazdaságpolitika kell, amely kiszámítható, és hoz újra tőkét az országba. Teljesen értelmetlen dolog szabadságharcot hirdetni azok ellen, akik munkahelyeket tudnának teremteni Magyarországon. Az kell, hogy a célunk legyen, hogy bejöjjön a tőke és olyan munkahelyeket teremtsenek, ahol megtalálják a számításukat a dolgozók. Az ő érdekeikre természetesen vigyázni kell, hogy ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe. Az első lépcső az, hogy egyáltalán legyenek munkahelyek. Ez az alfája és ómegája mindennek. Mert ha az emberek tudnak gyarapodni, akkor keresleti oldalról megjeleni az a pénzmennyiség, amelyre értelmes szakpolitikákat, szakmai programokat is meg lehet hirdetni.

Idénymunka lett az építőipar

Kis túlzással azt lehet mondani, hogy az építőipar olyan idényjellegű munkává vált, mint a mezőgazdaság. Ha van megrendelés, akkor a vállalkozások nagyon gyorsan felveszik a munkásokat, ha nincs megrendelés, akkor elbocsájtják őket. Az építőipar annyira lepusztult az elmúlt 3 évben, olyan kevés megrendelés volt, hogy a vállalkozások csak a legfontosabb törzsállományt tartották meg és kénytelenek voltak megválni a többi munkatárstól. Abban bíznak, hogy ha lesz munka, újra felveszik őket.

De a kivándorlás ezen a szinten is jelentkezik. Nem csak a diplomás fiatalok özönlenek ki Magyarországról. Azokban a szakmákban is, ahol Magyarország jó szakmunkások sorát képeztük ki, nagyon komoly kereslet van Nyugat-Európában, és akik kicsit is beszéli a nyelvet, az már boldogul akár Ausztriában, akár Németországban.

Ebben a helyzetben a vállalkozások túlélése nagyon nehéz. Mert igaz, hogy például az Erdélyből jött univerzális szakemberek részben ellensúlyozni tudják a munkaerőhiányt, de világos, hogy hosszú távon csak az az építőipar lehet tartós, amely stabilan magas szintű foglalkoztatást tud biztosítani az országban. Ekkor a családok nagyobb hányada elkezdi majd újra azt gondolni, hogy érdemes ácsnak, asztalosnak, burkolónak, kőművesnek adni a gyereket, mert ebből jól meg lehet élni, és remélhetőleg nem Németországban, hanem Magyarországon.