Nemrégiben a Portfolio.hu megkereste a Budapesten legdrágább eladásra kínált lakását. A Budapest egyik legdrágább városrészének számító Várban 6,8 millió euróért, vagyis mintegy 2 milliárd 40 millió forintért kínálnak egy négy lakásból összenyitott penthouse-t. 

Elképzelhető, hogy van ennél drágább lakás, ház Magyarországon, de még annak ára is egész biztosan messze elmarad a világ legdrágább házainak árától.

A rekordot 2010 óta tartja 1 milliárd dollárral az Ambani család otthona Mumbaiban. A ház több mint 37 000 négyzetméteres, és főleg üvegborítású. A 27 emeletes toronyházban van gyógyfürdő, jógastúdió és uszoda. A hatemeletnyi garázsban 168 autó fér el, gondolva arra az esetre, hogy a barátok mind egyszerre teszik tisztleletüket. Az 50 férőhelyes mozi terem, a 3 helikopter-leszállóhely és a tucatnyi balkon és belső kert mellett nem hiányozhat egy hindu szentély sem.

A 2. helyen a londoni Rutland Gate (484.51 millió dollárt ér) - ld. a fenti képen.

A 3. helyet 214 millió dollárral Rinat Akhmetov ukrán oligarcha szintén Londonban található, a Hyde Parkra néző, két emelet összenyitásával kialakított penthouse-a csípte meg. 

Elena Franchuk szintén ukrán üzletasszony viktoriánus villája London Kensington kerületében 80 millió fonttal, azaz kb. 129 millió dollárral a 4. 

Az 5. helyezett a Romániában magasodó Bran kastélya, amely a Drakulaként elhíresült Vlad Tepes birodalma volt. 

A 6. helyezett egyúttal az Egyesült Államok legdrágább háza, a Fleur de Lis Los Angelesben található és 125 millió dollárt ér. 

A 7. a Loire Chateau, Yuri Milner orosz milliárdos háza Palo Altoban, 100 millió dollárért vette meg.

William Randolph Hearst 52 hálószobás Beverly Hills-i kastélya a 8., ezt követi Donald Trump Palm Beach-i márvány konyhás villája, és végül a New York-i, milliárdosok tornyának becézett One57, amelyben 115 millióért lehet lecsapni egy penthouse-ra.

Fenntarthatósági Csúcs, 2013. november 20.

„Az erőforrások túlhasználata egyre drámaibb, az emberiség úgy működik, mintha a Föld jóval nagyobb lenne.” Ez a megállapítás adta meg a Piac és Profit által már negyedik alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Csúcs alaphangját. Megoldásképpen pedig gyakorlatilag csak egy lehetőség kínálkozik: a fogyasztás, az energiafelhasználás mérséklése.

A hazai kormányzati stratégiákban egyenlőre inkább a megújuló energiák hasznosítása hangsúlyos, kevésbé érezhető a fogyasztás mérséklésének, az energiahasználat csökkentésének ösztönzése.

Az Európai Unió 3 x 20-as célkitűzése a megújuló energiák használatának növelését, a kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság növelését tűzte ki célul. A megújuló célok teljesítése kötelező, a másik kettő az országok önkéntes vállalásától függ. Magyarország 2010-ben fogadta el az épületenergetikai irányelvét, amelyet tavaly felülvizsgáltak. Ennek értelmében az energiahatékonysági irányelv 1,5 százalékos évi megtakarítást, valamint a kormányzati szerepvállalás erősítését fogalmazta meg. Jelenleg zajlik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata is annak érdekében, hogy az új koncepcióban érvényesüljenek az elmúlt öt évben elért tudományos eredmények, és a hazai változásokhoz is igazodjon – mondta el Hizó Ferenc Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár.. Az Energiastratégia 2030 a geotermikus energiák és a biomassza kihasználását állítja a középpontba Magyarország adottságaiból kiindulva. Várhatóan a kormány még az idén elfogadja az Épületenergetikai Stratégiát, amelyre nagy szükség van, hiszen európai viszonylatban jelentős elmaradásban vagyunk az alacsony energiájú épületek tekintetében.

Építési szakemberek ugyanakkor úgy látják, hogy az elavult építkezési szokások és a fosszilis energiahordozóknak kedvező támogatási politika – vagyis a gázáttámogatás és a rezsicsökkentés – hátráltatják az alternatív energiák térnyerését Magyarországon. Pedig természeti adottságaink a megújulók jóval nagyobb arányát tennék lehetővé az energiamixben.

Szigeti László, a Cothec Kft. energetikai szaktanácsadója szerint a hazai lakóépületekben a gázberendezések életkora zömében 18-20 év, és az építkezők, felújítók inkább a látványosabb elemekre költenek, mint a minőségi, takarékos energiafelhasználású fűtőberendezésekre. Nem könnyű elfogadtatni az emberekkel, hogy az alternatív energiák felhasználása miféle előnyökkel jár, hiszen az ezeket hasznosító berendezések beszerelése 10-15 százalékkal többe kerül. A legfontosabb általában még mindig az, hogy a lehető legolcsóbban ússzák meg a dolgot. Inkább önkormányzatokra, iskolákra jellemző, hogy az alternatív energiák mellett döntenek és vállalják a felárat.

Néhány új technológiát is megismerhettünk, így például egy modern vályogtéglát, amely a hagyományos vályog és a modern technológia előnyeit ötvözi. Ugyancsak újdonságként mutatták be a kínai császárfa keresztezéséből létrehozott Oxyfát, amely nemcsak fantasztikusan gyorsan nő, hanem rengeteg szén-dioxidot is megköt a levegőből. Ötévesen már 16 méter magas és 25 cm átmérőjű. Mind biomasszának, mint bútorfának használható. És több élete van: legalább négyszer kivágható, mert vágás utáni sarjadzással öt éven belül ugyanakkorára visszanő.

Több előadó is hangsúlyozta, hogy új szemléletre, új üzleti attitűdre van szükség a gazdaság és a társadalom fenntarthatóságának megteremtéséhez. Hangsúlyozták, hogy a fogyasztásösztönzés és a profitmaximalizálás helyét át kell vennie a fogyasztás mérséklésének, a pazarló energiafelhasználás megszüntetésének, a humán erőforrás jobb kihasználásának, valamint a „szívvel látó” közösségi gondolkodásnak, a szolidaritásnak.

Tóth Gergely a KÖVET Egyesület főtitkára úgy fogalmazott, hogy nem szabad elfelejtkezni a versenyről. Ennek azonban van egészséges és káros szintje. Ma gyakorlatilag nincsenek nyertesek, mindenki boldogtalan. Pedig sok tapasztalat bizonyítja, hogy nem érdemes túlnyerni magunkat és lenyomni a vesztest, mert hosszú távon mind rosszul járunk. Ugyanakkor, hogy tegyünk valamit a fenntarthatóságért, ahhoz általában az észre próbálunk hatni, de tapasztalatai szerint jobban működik, ha a szívre hatunk.

A Csúcson nem csak résztvevőként voltunk jelen, hanem elvittük az IGYLAKUNK.HU kiállításunkat is, amelyet a csaknem 280 résztvevőből nagyon sokan megnéztek, és miután lehetőségünk volt röviden bemutatni a felállított tablókat, többen kérdeztek, érdeklődtek a részletes szakmai anyag iránt.

• Szöveges-grafikus tablók (http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok)

• Képes tablók (http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben)

Az áfa-csökkentés életmentő lehet az építőipar számára is!

A sertéstartók kilobbizták, hogy a kormány 27-ről 5 százalékra csökkentse a sertéshús áfáját 2014-től. A döntés mögött elsősorban az ágazat kifehérítésének szándéka áll. Ez igen jót tenne az építőiparnak is, nem beszélve további rengeteg pozitív hozadékáról. Az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az építőipari tevékenységek áfa-kulcsa! Ez agyonnyomja az ágazatot.

Mi fog történni, ha a felújításokhoz, lakásépítésekhez kapcsolódó költségek áfája is 5 százalékra csökken?

• visszaszorul a szürke és feketemunka az ágazatban,
• növekednek az építőipari megrendelések,
• megerősödnek az építőipari mikro- és kisvállalkozások,
• növekszik az építőiparban foglalkoztatottak száma,
• nem vész el a jól képzett szakemberállomány,
• megemelkedik az építőiparhoz kapcsolódó beruházások száma és
• csökken az importszükséglet,
• fellendül az energiahatékony építések és újjáépítések, felújítások száma,
• több korszerű, alacsony energiafogyasztású lakás lesz, ezzel
• javul a lakhatási helyzet,
• csökken az ország energiafogyasztása,
• kisebb lesz a háztartások rezsije,
• javul a levegő minősége, a környezet állapota,
• multiplikátorként pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaság egyéb ágazatainak fellendülésére.

Az áfa-visszatérítésnek több módja van:

• csökkenteni az áfa-kulcsot 5 %-ra;
• vissza lehet adni az áfát az építkezőknek, felújítóknak;
• a SZOCPOL-t mg lehet emelni olyan mértékre, hogy a legálisan, energiahatékony módon lakást építő, új lakást vásárló gyermekes családok visszakapják az építés áfáját.

A KSH nemrégiben döbbenetes adatokat közölt a lakásépítés alakulásáról, a TLE közleménye szerint 2013-ban mindössze 6 700 új lakás épül majd a szükséges évi 40000 helyett.

A meglévő lakásállomány minősége is folyamatosan romlik, mivel nem kerülnek kiírásra olyan energetikai felújító programok, melyek nagy számban ösztönöznék korszerűsítésre a lakástulajdonosokat. Visszatartó erő a magas áfa, a lakáscélú hitelek európai összehasonlításban kiugróan magas kamata, a lakosság anyagi teherbíró képességének visszaesése, illetve a jó szakember gárdával dolgozó, korrekt szakkivitelező kisvállalkozások számának folyamatos csökkenése, mivel nagy számban estek áldozatul a lánctartozásnak, illetve a lakásépítési piac soha nem látott mértékű zsugorodásának.

Az áfa-csökkentés költségeit az állam bőven visszanyerné a fenti előnyöknek köszönhetően. És az építőipar ismét húzóágazat lehetne.

Most sikerülhet

A múlt heti hírre reagálva a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért közleményben emlékeztetett, hogy 2006-ban az akkor ellenzékben politizáló Fidesz húszról öt százalékra csökkentette volna a szociális lakásépítés és a magánlakások felújításának munkadíját, miután az Európai Unió döntést hozott arról, hogy bizonyos szolgáltatások áfáját a tagállamok a felső kulcsból a kedvezményes kulcsba vihetik le. Az ÁFA csökkentés a kivitelezést, vagyis a munkadíjat érintette volna.  Orbán Viktor összefoglalóan "otthonteremtés plusznak" nevezte a két kategóriát, és közölte, pártja benyújtja az erről szóló törvénymódosító javaslatot az Országgyűlésnek. Bár akkor ez a kezdeményezés a szocialista kormány alatt elbukott.

Most érdemes lenne – a sertéshús áfájának csökkentése melletti érvek ismeretében - a gazdaság egykori húzóágazatának beindítására leporolni a 2006-os javaslatot. 

Hogyan csinálják jól mások?

A svédek például munkadíj támogatással motiválják a lakásfelújító ágazatot. A helyi vállalkozók külön számlázzák a munkadíjat, a lakástulajdonos a munkadíj felét, a teljes számlaérték akár negyedét visszaigényelheti. (Nem az ÁFA értékét, hanem a hazai – ez esetben svéd – munkaerő munkadíjának felét.) A támogatásnak ez a formája valójában nem terheli meg az államháztartást, mert „kifehéredik” a szakma, az állam bevételeinek kapcsolódó mérlege javul, nem romlik. A „svéd” módszer háttérbe szorítja az olcsó, dömpingáras importot és a szürke munkát egyaránt.

Az osztrák tapasztalat azt mutatja, hogy az energetikai lakásfelújítások támogatására adott pénzek megtérülnek, mivel minden támogatásra adott 1 Euro 12 Euro GDP növekedést, így a befektetettnél nagyobb adó- és járulékbevételt eredményez. Vagyis az ügyesen kezelt támogatások nem feltétlenül terhelik meg az államháztartást. Ausztriában ezeket a támogatásokat „alulról felfelé” osztják– nem az állami hivatalok, hanem – a hatékonyság és átláthatóság érdekében a takarékszövetkezetek koordinálásával. A felújításba fogott lakástulajdonos ígérvényt, egyfajta „energiacsekket” kap, és árlistával dolgozó, hazai szakcégek közül választhat kivitelezőt a helyi önkormányzati listáról. Import áru, szürke munkaerő, feketemunka így szóba sem jöhet. Magyarországon az ilyen jellegű támogatásokat fordítva, „felülről lefelé” osztják, a pályázati részvételeket gyakorlatilag tanácsadók szervezik, esetleg szakcégekkel már előre szövetkezve, ehhez csatlakozhatnak a felújító ingatlantulajdonosok. Így a támogatásra szánt pénz egy nagy része eleve célt téveszt, a támogatásnak nincs ösztönző hatása, hiszen aki nem nyer az legjobb esetben is csak a következő pályázati kiírásban reménykedhet.

Ilyen arányú visszaesés mellett 2013-ban hozzávetőleg 6.700 lakás fog épülni Magyarországon. Az évi 6.700 lakásépítés azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme 650 év! A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 lakást kellene építeni.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 600 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db. 1946 előtt épült, 90 ezer db. pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

A lakásállományon belül 583.489 db. olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában hozzávetőleg hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon.

Négy javaslatot fogalmaztunk meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./        A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő 7 évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.
 
2./        Szükséges lenne egy épületenergetikai program leegyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.
 
3./        Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések Áfa tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mérték még az Áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
 
4./        A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra, vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.
 

Bővebb elemzésünket a mellékletben olvashatják.
 
Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület
www.lakasepitesert.hu

• Látogassa meg a www.igylakunk.hu oldalt!
• Kövesse a https://www.facebook.com/igylakunk.hu közösségi híreit!
• Nézze meg rövid összefoglaló prezentációnkat: http://www.igylakunk.hu/index.php/galeria/tenyek-adatok !

Kormányzati javaslataink és álláspontunk, összefüggésben az Igylakunk.hu kampánnyal 

EU források javasolt hasznosítása az építésgazdaság fellendítésére 2014-2020 között

• Eddigi, szabályozókhoz benyújtott javaslataival a MÉASZ hangsúlyozta, hogy minden releváns operatív programban és intézkedésben kapjanak helyet azon gazdaságfejlesztő lépések, amelyek az intézkedés elsődleges célcsoportjainak, valamint az építőanyag gyártók versenyképességét egyszerre mozdítják elő – különösképp az épületenergetikai komplex felújítások és energia hatékony új építések –  összefüggésben a vállalkozások versenyképességének, alkalmazkodóképességének növelésével, illetve a gyártó- és telephelyek fejlesztésével. 
  
  
• Az NGM és háttérintézményei tervezési folyamatában a MÉASZ javaslatokat tett azokra a konkrét intézkedésekre, amelyek a fenti célokat szolgálják. Fontos, hogy ezek megfelelő arányú támogatás mellett minél több operatív program alatt megjelenjenek, és visszahatva a teljes értékláncra, a gazdaság egészéhez járuljanak hozzá - legyen szó akár a KKV-k telephelyeiről, vagy lakóingatlanokról és munkahelyi mobilitást szolgáló bérlakásokról. 

Kapcsolódó pozíciós papírjaink:

• A Magyar Építőanyagipari Szövetség pozíciója az EU Partnerségi Megállapodás-tervezetére vonatkozóan
• A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség álláspontja a GINOP 2.0 2014-2020 című, GINOP_OP_1.0_2013_0712 verziószámú munkaanyagra vonatkozóan

Önmegtérülő támogatások

• A MÉASZ javaslataiban felkérte a szabályozókat azon  önmegtérülést eredményező, támogatási formában megvalósult fejlesztési projektek megvizsgálására és adaptálására, amelyek más országokban kedvező eredményekkel és jelentős fejlesztési hatással jártak. Egy példa erre az osztrák Energie Check épületenergetikai korszerűsítési program, amely hazánkban is hasonló eredményeket hozhatna. Néhány kulcsadat:  100M EUR állami „beruházás” 200M EUR SZJA- és ÁFA-bevételt generált, míg kedvező környezeti hatása évi 50.000 tonnával kevesebb CO2-kibocsátás  volt. Addicionális hatás, hogy a 100M EUR évi állami támogatásként megjelenő „beruházás” további 700M befektetést generált.

Gazdaságfehérítési javaslatok

• Az iparág versenyképességének kulcsfontosságú összetevője a gazdaság fehérítése, amely egyszerre érdeke a kormányzatnak és az építőanyag gyártóknak. Az építésgazdaságban a valós érték a kimutatottnál köztudottan magasabb. A különbözetet a MÉASZ álláspontja szerint szükséges lenne mielőbb bevonni az adózott körbe, amely százmilliárd forintos nagyságrendű ÁFA hatást jelentene. A javasolt intézkedések járulékos hatásaként a tisztességes piaci szereplők versenyhátránya fokozatosan csökkenne, illetve megszűnne.

A fenti célokat szolgáló, egyes pályázati kiírások tartalmára vonatkozó MÉASZ-javaslatok, amelyeket egy csomagban javasolt bevezetni: 

• Minden hazai vagy EU forrásból finanszírozott pályázat esetében egy számlát legyen szükséges benyújtani, amely tételesen tartalmazza az elvégzett munkát és a beépített anyagokat. 
• A támogatás intenzitása minden esetben haladja meg az ÁFA összegét.
• Az önrész kedvező, de üzleti alapú előfinanszírozási lehetőségeinek megteremtése. Erre megoldást kínálhat a tervezett és a kormányzat által tervezett Zöldbank koncepció.  

Röviden a MÉASZ-ról

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) célja a hazai építőanyag és építési termék gyártás fenntartható fejlesztése, a szektor érdekeinek átfogó szakmai képviselete. A MÉASZ minden olyan kezdeményezést támogat, amely az építőanyag gyártók versenyképességét erősíti. Az Igylakunk.hu kampány során a MÉASZ a TLE szakmai partnere.

További információ: www.measz.hu

Röviden az építőanyag- és építési termék piacról

• A teljes építőipari vertikum a GDP 3,7%-át adja a foglalkoztatás pedig 6,3% -   recesszióban, és csak a fehér, látható résszel számolva – e számok mintegy felére tehető az anyaggyártás aránya.
  
  
• A teljes anyag gyártás az összesített statisztika szerint éves szinten mintegy 700 Mrd forint értéket előállító iparág.
  
  
• Az építőanyagok jellemzően kevésbé exportálhatóak – itthon készülnek, nagyobb részt hazai felhasználásra.
  
  
• Az építési termék és építőanyag gyártás  kiemelkedően segíti a foglalkoztatás megtartását és bővítését, így a gazdasági növekedés kulcsfontosságú tényezője.

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. A magyarországi helyzetkép és problémák megvilágítására a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület 2013 őszén lakossági aktivitásokat tervez, ennek keretén belül mutatják be az IGYLAKUNK.HU fotókiállítást.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) 1996 óta működő szakmai szervezet. Az Egyesület az építőanyag szakmával és számos civil szervezettel közösen azon munkálkodik, hogy a magyar lakásépítés, lakásfelújítás, az otthonteremtés ügye kedvező irányba haladjon.

Munkálkodásuk egyik központi gondolata az a tétel, miszerint évente hozzávetőleg 40.000 db energetikailag korszerű, jó minőségű lakást, családi házat szükséges felépíteni a hazai lakásállomány elöregedésének megállításához. 2012-ben 10.560 lakás épült hazánkban. Ez az elmúlt 90 év legalacsonyabb lakásépítési száma. A 2012. évi adatokat a lakásállomány 4,3 milliós számával összevetve azt látjuk, hogy ilyen lakásépítési számok mellett a hazai lakásállomány hozzávetőlegesen 400 évente újulna meg, vagyis egy most átadott új lakásnak 400 évig kellene állnia! A 2013. évi számok ennél is alacsonyabbak lesznek, idén mintegy 7.000 új lakás átadása várható.

A hazai lakásfelújításokra, energetikai korszerűsítésekre is hosszú távú program, éves felújítási célszám kitűzése indokolt. Mind az építések, mind a felújításoknál fontos, hogy ne a rövid felfutások és visszaesések legyenek a jellemzőek, hanem az évek között kiegyenlített számú aktivitás történjen.

A fotóművészek, valamint a lelkes fotósok bevonásával készült fényképes tablók reprezentatív módon ábrázolják a hazai lakásállományt. Céljuk, hogy reális képet mutassanak minden érdeklődőnek arról, hogyan milyen lakóházakban élünk ma Magyarországon.

A kiállítás KSH adatokon alapul. Rövid tényfeltárással indul, majd a különböző épülettípusok annyi tablón keresztül sorakoznak – tipikus képeket mutatva – ahány százalékban az adott épületfajta képviselteti magát a magyar lakásállományban. A tablókat néhány könnyen emészthető számadat, ill. Ertsey Attilának, a Magyar Építész Kamara alelnökének leírásai teszik még szemléletesebbé. 

A hazai lakásállomány 56 százaléka családi ház, a lakótelepi lakások összesen 19,5 százalékot tesznek ki, míg a lakóparki épületek például csupán 1,75 százalékban képviseltetik magukat. A tablók elfogultság nélkül szemléltetik, hogy hogyan élünk, jó és rossz példákat egyaránt felsorakoztatva. A kiállítás célja azonban nem csak a passzív ábrázolás. 

A kiállítás megmutatja, hogy hol tartunk a szomszédos országokhoz képest, megoldási javaslatokat is ad, és közös együttgondolkodásra kér minden nézőt: Tegyünk közösen a magyar lakhatási problémák megoldásának érdekében!

A fotókiállítás közönségnek történő első bemutatására a Civilek Éjszakája elnevezésű programsorozaton belül kerül majd sor, 2013. szeptember 28-án, a Magyar Építész Kamara, Kós Károly termében (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.), 19 – 24 óráig. 

A sajtótájékoztató időpontja / helye: 2013.09.26. (csütörtök), 10.00 óra, Magyar Építész Kamara, Kós Károly termében, 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

EU-források a lakásügyben a 2014-2020-as programozási időszakban A hazai épületállomány, ezen belül a lakóépületek állományának jelentős része leromlott, egyúttal energetikailag kifejezetten pazarlónak tekinthető. A magyar lakásügy számára a 2014-2020-as ciklus EU-forrásainak bevonása rendkívüli lehetőség – fő célunk annak elérése, hogy a 2014-2020 közötti időszakban megfelelő nagyságú EU-források álljanak rendelkezésre az energiahatékonysági célokkal összhangban lévő lakásfejlesztések (felújítások és új építések) támogatására.

Ez a lehetőség csak akkor használható ki, ha Magyarország a lakásügyi fejlesztéseket megfelelő súllyal, kiemelten fontosként szerepelteti a 2014-2020-as programozási ciklus tervezési alapdokumentumaiban (Partnerségi Megállapodás, Operatív Programok).

JAVASLATOK

• Az egyes prioritások/intézkedések között a következő beavatkozások szerepeltetése, konkrét megnevezése szükséges a tervezési alapdokumentumokban:
  
  Épületek energetikai korszerűsítése
  Ennek során egyúttal az „épületenergetikai korszerűsítés” fogalmának pontosítása szükséges: a felújításon kívül az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő helyettesítő új építés is kerüljön be a korszerűsítés fogalomkörébe. Rendkívül fontos, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és a helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés (ld. pl. 2010/31 EU Irányelv, Preambulum, 10. bekezdés: "a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között"). Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. Új építés esetén is minimum a felújításokhoz kapcsolódó támogatásoknak kell rendelkezésre állniuk.
  
  1.2) Energiahatékony új épületek építése, ezen belül energiahatékony bérlakások építése
  A bérlakásépítés rendkívül fontos az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a társadalmi és munkaerő- mobilitás elősegítése szempontjából. A bérlakásépítés különböző tulajdonosi formában valósítható meg, pl. az állam (Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program), az önkormányzatok (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program), illetve a vállalkozások (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) beruházásai révén.
  
  
• 2) A betervezett lakásügyi beavatkozásokhoz megfelelő nagyságú, jelentős mennyiségű EUforrás hozzárendelése szükséges. Erre nem csak az épületállomány leromlott állapota miatt, hanem Magyarország kapcsolódó célkitűzéseinek (pl. primer energiafelhasználás és CO2 kibocsátás csökkentése, energiahatékonyság növelése) elérése érdekében van szükség – az energiahatékonyság területén az egyik legnagyobb potenciált az energiahatékonysági célokkal összhangban lévő lakásfejlesztések (épületek energetikai felújítása, energiahatékony új épületek építése) jelentik. További fontos szempont, hogy minél nagyobb mértékű támogatás jusson azokra a fejlesztésekre, amelyek kiemelkedő befektetés/ megtérülés arányt eredményeznek. A lakásügyi fejlesztéseket ösztönző támogatások jelentős addicionális költségvetési bevételt hoznak amellett, hogy további gazdaságfejlesztési hatást is generálnak, ezért ehhez a területhez jelentős mennyiségű forrást szükséges hozzárendelni.

A tervezési folyamat minősége, az elkövetkező néhány hónap során meghozott döntések meghatározzák a magyar lakásügy (és ezáltal az építésgazdaság) jövőbeli helyzetét, lehetőségeit.

Budapest, 2013. szeptember 26.

Magyar Téglás Szövetség

Az igylakunk.hu oldal szakmai partnere a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE). Az 1996 óta működő szakmai szervezet az építőanyag szakmával és számos civil szervezettel közösen azon munkálkodik, hogy a magyar lakásépítés, lakásfelújítás, az otthonteremtés ügye kedvező irányba haladjon.

Munkálkodásuk egyik központi gondolata az a tétel, miszerint évente hozzávetőleg 40.000 db energetikailag korszerű, jó minőségű lakást, családi házat szükséges felépíteni a hazai lakásállomány elöregedésének megállításához. Az építésekre elsősorban nem a lakásszám növelése, hanem az elavult, gazdaságosan nem felújítható lakóházak lecserélése miatt van szükség.

A hazai lakásfelújításokra, energetikai korszerűsítésekre is hosszú távú program, éves felújítási célszám kitűzése indokolt. Mind az építések, mind a felújításoknál fontos, hogy ne a rövid felfutások és visszaesések legyenek a jellemzőek, hanem az évek között kiegyenlített számú aktivitás történjen. Fontos lenne egy átgondolt, éves építési és felújítási célszámokat megfogalmazó, az uniós lehetőségeket kihasználó állami lakásprogram elfogadása, végrehajtása.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

Most alakul a jövő város- és faluképe, lakhatási minősége. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be.

Tegyünk közösen a magyar lakhatási problémák megoldásának érdekében! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Céljaink

Tagok

Alapszabály

Beszámolók