A demográfiai lejtmenet megállítása a legfőbb teendő, és a gazdaságpolitikában mindig az aktuális kihívásokra kell reagálni – mondta Kövér László az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felvételről ma reggel.

Az Országgyűlés elnöke a választási eredmények értékelése mellett beszélt erről, valamint a közelgő európai uniós választásokról. Kijelentette, hogy az EU-ból kilépni nem reális opció, és aki Magyarország uniós kilépése mellett van, az nemzeti érdekeink ellen cselekszik.

Üdvözölve a kijelölt legfontosabb feladatot, úgy gondoljuk, hogy a népességfogyás megállításának egyik alkalmas gazdaságpolitikai eszköze lehet, ha a fiatal, gyermeket vállaló, legálisan építkezni, illetve lakást vásárolni szándékozó családok visszakapják az áfa összegét, például az otthonteremtési támogatáson (más néven szocpol) keresztül.

Reményeink szerint a kormányzat népességnövekedés iránti elkötelezettsége elvezet majd egy ezt támogató hosszú távú, átfogó és fenntartható lakáspolitika megteremtéséhez és megvalósításához, hiszen egy pozitív demográfiai fordulat elválaszthatatlan a lakhatás és az építésügy helyzetének javításától.

A házelnök az európai uniós elkötelezettség melletti kiállása egyúttal azt az üzenetet hozza, hogy az elkövetkezendő években is számíthat Magyarország az EU-s forrásokra, amelyek remélhetőleg a lakásfelújításokon és lakásépítéseken keresztül is hozzájárulhatnak majd a gazdaságfejlesztéshez. 

A CONSTRUMÁN LÁTTUK

Szín- és mintakavalkád - ízlésesen.

Régi cementlap mintákat hangulatban tökéletesen felidéző különleges cementlapok falra és padlóra. Marokkóból származó, kézműves burkolólapok egzotikus motívumokkkal. Kaleidoszkópszerű és egyedi mintázatú, szabvámyos és különleges méretű lapok. Modern stílusú, képpontokból összeállítható negatív nyomott mintás mozaiklapok.

Otthon Design kiállítás a Construma idején, Hungexpo

A CONSTRUMÁN LÁTTUK

Egy régi boltozási technikáról van szó, aminek lényege, hogy a boltozatot alkotó elemeket, téglákat összekötő habarcs kohéziós szilárdságát, vagyis összetartó erejét is kihasználják a szerkezet megépítésekor. Óriási terhelést bír el! Készülhet így födém, lépcsőív, korlát, sőt híd is.

Bár a szerkezet elterjedt elnevezése katalán boltozat, ez az építési mód az egész mediterráneumban ismert volt. A legrégibb ismert hasonló szerkezet 1382-ből származik, de a ma így nevezett építésmód először Valenciában jelent meg a XIX. században, később Itália déli részén is kedveltté vált.  A XX. századra egész Spanyolországban, és Amerikában, majd Dél-Amerikában is nagyon kedveltté vált. A ma ismert elnevezés először 1904-ben bukkant fel egy építészeti kongresszuson, Madridban.

Itthon nemrég a BME lelkes építészhallgatói láttak hozzá, hogy felelevenítsék ezt a módszert. Építettek egy lépcsőt, aminek fázisait a facebook-oldalukon lehet megnézni. Most a Construmán is bemutatnak egy mintaboltozatot a Hungexpo A-pavilonjában. Következő nagy tervük egy katalán boltozatos híd megépítése.

Érdemes követni a projekt sorsát és további hasonló szépséges építmények létrejöttét a facebook.com/katalanboltozat oldalon.

Íme néhány csodás példája a katalán boltozatnak:

Moncunill textilgyár belső csarnoka, Terrassa, Spanyolország

Moncunill textilgyár teteje, Terrassa, Spanyolország

Santa Naria del Mar, Barcelona, Spanyolország

Gaudí - Güell palota, Barcelona, Spanyolország

Ma lépett hatályba az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a cégek 5 millió forintig adó- és járulékmentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, vagy lakásvásárlását.

A jogszabály értelmében a munkáltató ötévente maximum  ötmillió forintot adhat adó- és járulékmentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze forint - vagy deviza alapú lakáshitelét. Ez az összeg azért is jelentős, mert átlagosan 7 millió forint a magyar családok adóssága.

A rendelet minimális adminisztrációt jelent az érintetteknek. Az adómentesség feltételeinek utólagos vizsgálatát például a munkáltatóra bízza és részletesen tartalmazza a munkavállalói, illetve hitelintézeti kötelezettségeket is. Fontos, hogy ha a munkáltató nem kíván a feltételek vizsgálatával foglalkozni, akkor ennek a feladatnak az elvégzését rábízhatja egy hitelintézetre is, amivel minimálisra csökkenthető az adminisztráció.

A kormány az elmúlt négy évben már több mint félmillió devizahiteles család otthonát mentette meg. Az árfolyamgát, a végtörlesztés és a hitelek elengedéséhez kapcsolódó adómentességet egészíti ki ez az új lehetőség, amellyel a munkáltatók akár évi egy millió forinttal is hozzájárulhatnak dolgozóik életfeltételeinek adómentes támogatásához.

A Kormány a személyi jövedelemadó törvény módosításával 2014. január 1-jével tette lehetővé, hogy a cégek adómentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését. A gyakorlatban felmerülő problémákat tisztázza a ma hatályba lépett miniszteri rendeletet.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló15/2014 NGM rendelet a 2014. április 3-án megjelent, 50. számú Magyar Közlönyben az alábbi linken olvasható.

http://kozlony.magyarorszag.hu/dokumentumok/a6a4edec6b43f5d4487a78fac8a97491c6dae2d1/megtekintes

Budapest, 2014. április 4.

Nemzetgazdasági Minisztérium

A CONSTRUMÁN HALLOTTUK

Mennyi európai uniós forrás várható energiahatékonysági beruházásokra, lakásfejlesztésre? Hogyan és mire lenne érdemes és fontos felhasználni ezeket a forrásokat? A MÉASZ konferenciáján ezekre a kérdésekre is vártuk a választ az előadóktól.

Kevés biztosat lehet tudni a várható EU-s pályázati kiírásokról, hiszen a kormány még csak ezen a héten nyújtja be Brüsszelnek a kereteket tartalmazó operatív programokat, amelyekből konkrét programok és pályázatok valószínűleg csak ősszel lesznek. Annyi már most bizonyos, hogy az építésgazdaság több OP-ban érdekelt lesz. Az energiahatékony építéssel kapcsolatos programok a GINOP-ban, a KEHOP-ban (lakossági programok), VEKOP-ban és a TOP-ban (felújításokat, helyettesítő új építéseket is lehetővé tevő programok) szerepelnek hangsúlyosan.

Az is jól látható már most, hogy a fő hangsúlyok az energiahatékonyságon és a gazdaságfejlesztésen vannak, tehát olyan felújítások és építések kaphatnak majd forrásokat, amelyek kapcsolódnak ezekhez az irányokhoz, célokhoz. Az előadásokból egyértelműen kiderült, hogy az energetikai beruházások kötelezettségét azonban pozitív oldalról nézve inkább kitörési pontként érdemes felfogni.

Ladányi Ágnes, a Magyar Téglás Szövetség ügyvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy integráltan kell vizsgálni az épületenergetikai beruházásokat, hiszen azok nemcsak az épületállomány megújítását jelentik, hanem a munkahelyteremtés, a társadalmi hatékonyság, a tartós rezsicsökkentés, a gazdaságosság,a  költségvetési megtérülés szempontjait is figyelembe kell venni. Legyen szó épületenergetikai korszerűsítésről, helyettesítő új építésről vagy energiahatékony új (zöldmezős) építésről a választásnak mindig gazdasági és költséghatékonysági döntésnek kell lennie.

Lenne igény a fejlesztési beruházásokra: a lakosság negyede szeretné lakásást, házát felújítani a következő három évben – ismertetett egy fontos adatot Vidor Győző, a MÉASZ (Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség) elnöke. A korszerűsítés mellett új lakásokra is szükség van,  hiszen nem minden lakást éri meg felújítani. Mégpedig jó minőségű lakásokra, ám a szabályozás hiányosságai, a piacot elárasztó, olcsóbb, ám gyenge minőségű építőanyagok, a valamint a minőség-ellenőrzés hiánya sajnos nem ebbe az irányba mutat.

Évente 40 ezer új lakást kellene építeni a lakásállomány 100 évenkénti megújításához – tette hozzá Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke. A 2013-as lakásépítési számokat (alig több mint 7000) nézve azonban 600 év alatt újulna meg a hazai lakásállomány. Egyelőre azonban nem látható állami szándék lakásépítésre, bérlakásépítésre.

Az EU-s pénzek elköltésének tervezés elébe ment a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és szakmai partnerei által 2013-ban kidolgozott Hazai Hatékonyság Program, amely adófizetői források felhasználása nélkül kínál pénzügyi megoldást energiahatékony beruházások finanszírozására.  Hatvan milliárd forint uniós forrás mellé tennének kétszer ennyi kereskedelmi, illetve fejlesztési banki forrást, így összesen évi 180 milliárd forintot lehetne fordítani a lakosság, a kkv-k, az önkormányzatok, költségvetési intézmények épületenergia-hatékonysági beruházásainak finanszírozására.

Így évente felújíthatnának 40 ezer lakást, a kkv-k évi átlag 20 milliárd forintnyi rezsiköltséget spórolhatnának, megújulhatna a közterületek 4 százaléka. Mindemellett létrejönne 40 ezer új munkahely, a költségvetés évi átlag 70 milliárd forint többletbevételhez jutna, s 2020-ra már évente közel 100 milliárd forintnyi energiaköltséget takarítana meg az ország.

Egyelőre az azonban várunk a megvalósítható ötletek felkarolására. A kormányzati felújítási, építési tervekről keveset tudni. Bejelentették a panelprogram folytatását, de a többi lakóépület felújításának támogatásáról sem szabad megfeledkeznünk. Csak a panelek felújításával nem oldódik meg a lakáskorszerűsítés – hívta fel a figyelmet Bart István, a MEHI igazgatója. Hozzátette, hogy a hazai energiahatékonysági potenciál elsősorban a családi házaknál mutatható ki, s mégis eddig ide érkezett a legkevesebb támogatás. Fontos előrelépés viszont, hogy a korábbiakkal ellentétben már támogathatók a lakossági energiahatékonysági beruházások is.

A CONSTRUMÁN LÁTTUK

Mikor megpillantottam standszomszédunk tárgyait, azt hittem múzeumban vagyok. És tényleg: az Épületgépészeti Múzeum kiállításán találtam magamat.

(Őszinte leszek, fogalma sem volt róla, hogy létezik ilyen múzeum. )

Mindenesetre nagy kár lett volna mindörökre nem tudni róla, mert ez a töredéknyi tárlat is nagyon érdekes.Néhány tárgy akár kvízjátékban is szerepelhetne, a feliratok nélkül nem könnyen jöttem volna rá, mire szolgált: mint a szív alakú radiátor vagy a jégszekrény. Igazi csemege a sparhelt a Daubner cukrászdából, a Zsolnay WC-csésze, az alulfűtős fürdőkád (az ördögé) és a zuhanyzós ülőkád is. Kedves és szép tárgyak, letűnt korok és nemzedékek lakásainak mementói.

A Construmán a D-pavilon 301E standját érdemes értük meglátogatni.

A több mint 2900 darabból álló teljes gyűjteményt, érdekességeket, dokumentumokat pedig egyelőre a www.epuletgepeszetimuzeum.hu honlapon lehet megtekinteni. Íme egy kis ízelítő:

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A cégek 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, vagy lakásvásárlását – mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter miután aláírta az erről szóló miniszteri rendeletet. A miniszter abban bízik, hogy ez a lehetőség jelentős segítséget nyújt a magyar családoknak a devizahitelek kivezetésében és az otthonteremtésben.

A jogszabály értelmében a munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forintot juttathat adómentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze forint - vagy deviza alapú lakáshitelét. Ez az összeg azért is jelentős, mert átlagosan 7 millió forint a magyar családok adóssága.

Az adómentes támogatást új vagy használt lakásvásárlásra, és építésre is fel lehet használni. A juttatás összege nem lehet több a vételár vagy az építési költség harminc százalékánál.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a kormány az elmúlt években számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére, amellyel több mint félmillió család otthonát sikerült megmenteni. A tárcavezető az eddig megtett, összehangolt lépések közül kiemelte az árfolyamgát intézményét, a végtörlesztés adta lehetőségeket és a hitelek elengedéséhez kapcsolódó adómentességet. Ezeket az intézkedéseket egészíti ki ez az új lehetőség, amellyel a munkáltatók akár havi 80 ezer forinttal is hozzájárulhatnak dolgozóik életfeltételeinek adómentes támogatásához.

Budapest, 2014. április 2.

Nemzetgazdasági Minisztérium

Az újonnan felvett lakáscélú jelzáloghitelek hitelköltség mutatója 7,92, a szabad felhasználásúaké 9,72 százalékra csökkent februárban a jegybank (MNB) elemzése szerint. A két mutató egy évvel ezelőtt még 10,49 illetve 13,89 százalék volt. A személyi hitelek kamata viszont egy hónap alatt fél százalékponttal 25,08 százalékra emelkedett (éves összevetésben még így is 3,3 százalék a mínusz). Ezzel párhuzamosan a betétesek alacsonyabb kamatot kapnak a pénzükért: a forint betétekért évi 2,2, az euróért 1,22 százalékot.

Forrás:Haszon magazin

MÉASZ-konferencia a tervezett épületenergetikai EU- forrásokról és az elérhető megtakarításokról

Tartós rezsicsökkentés megvalósult, gyakorlati példákon keresztül, tervezett épületenergetikai fejlesztések EU-forrásokból, látványos katalán boltív építés, valamint anyagválasztási műszaki tanácsadás - ezeket kínálja látogatóinak a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ)  az április 2-án megnyíló Construmán.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség 2014. április 2-án "Tartós rezsicsökkentés: fókuszban az épületenergetika" címmel tart konferenciát a Construma nemzetközi építőipari szakkiállításon.

Az előzetes regisztráció keretében látogatható, díjmentes szakmai rendezvényen az érdeklődők megtudhatják, hogy a soron következő uniós programozási ciklusban   milyen építési és felújítási fejlesztések számíthatnak támogatásra. Az előadók bemutatják, milyen bevált módszerek vannak a fejlesztések pénzügyi bázisának lehetséges kiszélesítésére, valamint azt is, hogy az új uniós programozási ciklus küszöbén milyen intézkedések  eredményezhetik a legtöbb iparági és nemzetgazdasági előnyt.

A konferencia délutáni szekciójában konkrét, megvalósult családi- és társasházi esettanulmányokon keresztül mutatják be az előadók, hogy egy-egy tudatosan megtervezett épületenergetikai fejlesztés milyen tényleges energiamegtakarítást, életminőség-javulást, és megtérülést érhet el a beruházó.

Az első katalán boltozat építése Magyarországon

A látogatók a Magyar Téglás Szövetség szervezésében, a BME tanulóinak kivitelezésében láthatják az ún. katalán boltozatot, amely kisméretű téglákból kínálja nagy terek esztétikus és elegáns lefedését.

A habarcs kohéziós szilárdságára is építő katalán boltozat a XIII. századból, az Ibériai-félszigetről származik. Több évszázados karrierjét követően, a XX. század elejére méltatlanul feledésbe merült. A megoldás új távlatokat nyithat korunk építészetében - alkalmazhatóságára nézve a BME kezdeményez kutatásokat.

A katalán boltozatot a látogatók a kiállítás teljes időtartama alatt megtekinthetik az A-pavilon 105E1 területén. A boltozatot a BME tanulói a Wienerberger Téglaipari zRt. építészmérnökeinek támogatásával építik fel.

Felújítana, építkezne?  Szakmai tanácsadás a MÉASZ-standon

A felújítást vagy új építést tervező látogatók a 110A standon találkozhatnak  a Magyar Téglás Szövetség (MATÉSZ), a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS), a A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) és a Minőségi Magyar Ablakgyártók Egyesülete (MMAE) szakértőivel, akik az adott cél szerinti anyagválasztás  szempontjaira adnak útmutatást az érdeklődőknek.

"IGYLAKUNK.HU" fotókiállítás

A konferencia témájához szervesen kapcsolódik a TLE „Így lakunk” kiállításának fotó- és információs tárlata , amely tételesen mutatja be a hazai ingatlanállomány típusait, arányait, állapotát és energetikai jellemzőit. A kiállítás április 2-án, a 25-ös Pavilonban tekntinthető meg.

A jövő héten biztosan benyújtja a kormány az Operatív  Programokat Brüsszelnek - mondta egy mai konferencián Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár. Ebből talán már nyár közepére, de egészen biztosan ez év október 15-re lesznek pályázati kiírások, és biztosan lesznek források lakások korszerűsítésére, energiahatékony felújításokra is - ígérte.

Az V. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencián a helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy a 2014-2020-as EU-s költségvetési időszakban felhasználható 10 500 milliárd forint felhasználható támogatás 60 %-át gazdaságfejlesztésre fordítják a korábban ugyanilyen arányú infrastruktúrafejlesztés helyett.
A pályázatok központi koordinációját és auditálását a Miniszterelnökségen belüli intézmény végzi majd, míg a pályázatok kezelését a szakminisztériumok (NGM, NFM, EMMI) alá átkerülő irányító hatóságok látják. Pályázni is közvetlenül a minisztériumokhoz kell majd.
A tervek szerint az új struktúrának köszönhetően 300 napra rövidül majd a projektek átlagos életciklusa a mostani 700 nap helyett, tehát hamarabb megkapják a projektvégrehajtók a támogatási összegeket.

A tervezhetőséget segíti majd, hogy az érintett minisztériumoknak negyedévre előre közzé kell tenniük a tervezett pályázatok ütemezését, amelyen az adott negyedévben nem változtathatnak a pályázókat hátrányosan érintő módon.

Az előlegek lehívása is gyorsabban működik majd egy állami pénzügyi alap segítségével.

Előreláthatólag évente 1200-1500 milliárd forint EU-s támogatási kihelyezését tervezik, de hosszú távon a kormányzat minél nagyobb arányban támaszkodna hazai fejlesztési forrásokra – mondta Csepreghy Nándor.