Puchner Gábor: Valóban mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve egyedülállónak mondható Budapest XIII. kerületének lakásépítési gyakorlata. Az országban néhány helyens építenek önkormányzati bérlakásokat, de az, hogy ez egy hosszú távú program, amelynek a keretében már 12 helyszínen építettünk önkormányzati bérlakásokat az elmúlt 20 évben, az valóban egyedi Magyarországon.
Eddig 667 önkormányzati bérlakást adtunk át, legutóbb idén év elején a Jász utcában költözhettek be a lakók egy 35 lakásos passzív technológiával készült bérházba. Most egy nagyobb projekt van folyamatban: egy 67 lakásos épület készül a Petneházy utca-Szent László út sarkán. Ez is passzív technológiával épül.
2014-ben készült el a 100 lakásos bérházunk, amelyet a Darmstadti Intézet minősített is. Azóta csak passzív technológiával építünk, de nem mindet minősíttetjük, mert ez nagyon nagy költség és hosszú idő, de az újabb házak is ugyanazt tudják műszakilag. Ezen kívül a Kartács utcában épült egy kisebb, 23 lakásos bérház, és a Klapka Központban szintén van 33 lakás, amelyek mind passzív technológiával épültek.
A 100 lakásos ház hőszivattyús geotermikus energiát használ, a nyílászárók is passzív minősítésűek, de fontos a szigetelés, a tájolás, a benapozottság, a szellőzés is. Emellett használati szabályok is vannak ezekben az épületekben, egyfajta műszaki-technikai házirend, amit a bérlőknek be kell tartaniuk. A ház ugyanis hiába tudja, amit egy passzív épületnek tudnia kell, ha a lakók nem megfelelően használják, akkor nem tud olyan energiahatékonyan üzemelni, mint amit a műszaki adottságok lehetővé tennének.
Az energetikán túl azt is érdemes megjegyezni, hogy ezeket a bérházakat úgy helyezzük el, hogy egyfajta városfejlesztő szerepet is betöltsenek. Sok esetben azzal a szándékkal jelöljük ki az új önkormányzati bérházak helyét, hogy azután a környéken a magántőke is megtalálja a fejlesztési lehetőséget. Ez eddig működött is, hiszen például a Szabolcs utcában, ahol korábban már építettünk bérházat, a magántőke most már gyakorlatilag az egész utcát beépíti.
Ugyanígy a Jász utca, a Zsinór utca, a Szent László út, vagy a Reitter Ferenc utca környékén, ahol korábban építettünk házakat, elindult a környék fejlődése, a befektetők is megtalálták ezeket a felértékelődött területeket és építkezni kezdtek. Az önkormányzatnak tehát ebben egyfajta katalizátor szerepe van.
Az önkormányzati lakásokat továbbra is saját forrásból építjük, nem veszünk fel hitelt, állami támogatást sem, mert az nincs is.
ígylakunk: Hogyan indult a XIII. kerületben az energiahatékony passzív házak építése 10 évvel ezelőtt, amikor ez még nem volt ilyen létszükséglet, mint most. Annak ellenére belevágtak, hogy nyilvánvalóan drágább egy ilyen beruházás.
P.G.: Természetesen drágább egy ilyen épület, mint egy hagyományos technológiájú épület, de nem annyival, mint ahogy azt sokan gondolják. A passzív technológia 20-25%-kal kerül többe, mint egy normál épület építésre, ami azonban az üzemeltetés során megtérül.
Azonban itt nem csak a költségmegtakarítás fontos szempont, hanem a környezettudatosság is, hiszen ez egyfajta üzenet, hogy ha akkor se használjunk feleslegesen energiát, hogyha épp nem olyan drága. Így is tudjuk védeni a környezetünket. Most, amikor nagyon megdrágult az energia, természetesen, a költségcsökkentés, a rezsiköltségek alacsonyan tartása is fontos, sőt ez lett a leghangsúlyosabb. Most ezek az épületek gazdaságosabban tudnak működni. A környezettudatosság mint elv azonban továbbra is nagyon lényeges.
Említettem a városfejlesztési katalizátorhatást, ez itt is érvényesül, hiszen a magán beruházók is elkezdtek energiahatékony házakat építeni. Egyrészt irodaházakat, másrészt lakóépületeket. Amikor elindult, ez is inkább csak üzenet volt, például az irodabérlők számára, hisz akár a brandépítés egyik része is lehetett, hogy környezettudatos irodába költöznek. Tehát szerintem az, hogy az önkormányzat tudott és hajlandó volt ilyen környezettudatos épületeket építeni, az hatással volt a magánberuházókra is.
Ez a trend a lakóépületeknél is nyomon követhető. Az utóbbi időben egyre több lakás épül a kerületben, és azért érzékelhető, hogy az energiahatékony lakásokat jobban el lehet adni, keresettebbek a piacon, és az a plusz költség, amivel az építés jár, az az értékesítésnél megérül. Ugyanis már a lakásvásárlóknak is egyre fontosabb szempont, hogy energiahatékony lakást vegyenek, és az építtetők ebben is tudnak versenyezni.
ígylakunk: A kerületi önkormányzati bérlakásállományon belül mekkora a passzív bérlakások aránya?
P.G.: A XIII. kerületi önkormányzatnak 5600-5700 bérlakása van, ezeknek a többségét még a tanácsi rendszerből örököltük. Az elmúlt 10 évben 667 új lakást építettünk, ami a teljes állománynak körülbelül 12%-a. A kezetekben ezek hagyományos technológiával épültek, 2014 óta építünk passzív technológiával, tehát most olyan 200 körül van a passzív bérlakásaink száma.
A régi házaknak a korszerűsítése is zajlik, de nagyon sok olyan lakásunk is van, ami vegyes tulajdonú társasházban található, ezeknek a korszerűsítés a sokkal nehezebb, mint ott, ahol az önkormányzat az egyedüli tulajdonos
A megtartandó épületeknél zajlik korszerűsítés, komfortosítás, például az izzókat ledre cseréljük, mozgásérzékelős rendszerrel, ami épületenként is jelentős megtakarítást hoz.
Ugyanilyen fontos volt a vízóra program, hogy minden lakásban legyen saját vízóra, mert ez is ösztönzi a lakókat a takarékoskodásra. Most már az önkormányzati lakások több mint 90%-ában saját vízóra van, és tapasztalatok azt mutatják, hogy csak ez 30-40%-os felhasználáscsökkenést eredményezett
Úgy gondolkodunk, hogy az igazi rezsicsökkentés az, ha kevesebbet fogyasztunk, és nem az árakat támogatjuk.
Ezenkívül ezekben az épületekben a zajlik tetőszigetelés, aljzatszigetelés, homlokzatszigetelés nyílászárócsere is.
A gazdaságosan fel nem újítható épületeket pedig szanáljuk, a helyükre tudunk új, energiahatékony épületeket, bérházakat építeni.
ígylakunk: Kik azok a szerencsések, akik a passzív bérlakások beköltözhetnek?
P.G.: Ezekre a lakásokra pályázatot írunk ki, és aki megfelel a feltételeknek, az költözhet be. Korábban a lépcsőzetes pályáztatási rendszer volt az elv, tehát az költözhetett be ezekbe a lakásokba, aki leadott egy régi kerületi bérlakást, ahova pályázat útján másvalaki tudod beköltözni. Így mindenki eggyel jobb lakásba költözhetett, jobb helyzetbe került.
Mostanra nagyjából elfogyott az a kör, akik tudták vállalni az új bérlakásoknak a magasabb bérleti díját, ezért most már olyanok is pályázhatnak, akinek nincsen leadandó lakásuk. Tőlük azt várjuk el, hogy legalább három éve állandó kerületi lakosok legyenek és a leadható lakás helyett egyéves üzemeltetési díjnak megfelelő összeget fizessenek meg. Ez 1-1,5 millió forint közötti összeg a lakás méretétől függően.
A lépcsőzetes rendszer azért volt nagyon jó, mert akik lakásleadás révén kerültek a passzívházakba, azokat a bérlőket ismertük, tudtuk, hogy valószínűleg a lakás használatával nem lesz probléma. Ezekben az épületekben ugyanis az üzemeltetés szempontjából kulcskérdés a bérlői összetétel.
A passzív épületekben gondnokok vannak, valamint külső üzemeltető partner is hiszen, itt nagyon bonyolult gépészeti rendszerek működnek, amelyeket folyamatosan ellenőrizni és adott esetben karbantartani kell, illetve a lakókat segíteni a lakások megfelelő működtetésében.
ígylakunk: Milyen terveik vannak, mennyi energiahatékony bérlakást építenek a jövőben?
P.G.: A szándékunk továbbra is az, hogy folytatjuk ezt a programot, de ez jelenleg elsősorban anyagi kérdés. A tervek szerint előkészítjük a további projekteket, de hogy el tudjuk indítani, ez most a finanszírozástól függ. Az önkormányzatnak vannak még saját tulajdonú telkei, például olyanok, amelyeken fel nem újítható épületeket lebontunk, ez tehát nem akadály.
Az elmúlt években nagyon sokan befektetésként veszik az ingatlant, ez most már a 50-60%-ot is elérte a kerületben, ami azt jelenti, hogy nem növekszik annyival a kerület lakossága, mint amennyi az új építés. Az önkormányzati ellátórendszerben van még tartalék, a szolgáltatási és közterületi infrastruktúrában is tudjuk követni az iroda- és lakófejlesztéseket.
