Mint Szakács János főosztályvezető elmondta, az elmúlt években kockázatosabb lett a lakáshitelezés, és ennek megfelelően az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa biztonsági előírásokat hozott. A megváltozott makrokörnyezetnek köszönhetően azonban az elmúlt negyedévekben mérséklődtek a ciklikus kockázatok mind a hazai bankrendszerben, mind a lakás- és hitelpiacon. Jelentősen visszaesett a hitelezés mértéke, a lakáspiaci tranzakciók száma, valamint a lakáspiacon mérhető túlértékeltség szintje. Ezért a bankokra vonatkozó 0,5%-os anticiklikus tőkepufferráta 2023. július 1-jei tervezett bevezetését a jövő év közepére halasztották.
Bár 2023 januárjától bővül az MNB adósságfék-eszközeinek köre az adósok által vállalható teljes tartozás összegét azok éves jövedelmének arányában korlátozó előírással (LTI/DTI), ennek alkalmazását egyelőre nem látják indokoltnak. Mivel a magas jövedelmi kifeszítettség csak a lakáshitelt felvevők egy szűk körére jellemzők, illetve a magas jövedelmi megterheltség mellett nyújtott hitelek súlyának növekedését elsősorban bázishatás okozza, ezért úgy ítélik meg, hogy ezek a hitelek a korlátozott kihelyezett volumen miatt nem jelentenek rendszerkockázatot.
Változtattak azonban a 2023. július 1-jével a meglévő adósságfékszabályokön: a jövedelmi (500 ezerről 600 ezerre) és a de minimis nominális küszöb (300 ezerről 450 ezerre) változott tekintettel az inflációs környezetre.
Segítség az első lakásukat vásárlóknak
Kiemelt fogyasztói csoportként vizsgálta azt MNB a fiatal, pályájuk elején lévő, első lakást vásárlókat. Az ő lakhatáshoz jutásukat érdemben nehezítheti, hogy a lakáspiacra való belépéshez jelentős megtakarításokra van szükség, részben a hitelfelvételhez szükséges önerő, részben a különböző költségek (díjak, illetékek) fedezésére. A családtámogatások szűkülése a jövő évtől tovább ronthatja a lakáshoz jutási lehetőségüket, ezáltal kiszorulhatnak a hitelpiacról, vagy jóval később tudnak belépni a lakáspiacra. "Mindez nemzetgazdasági és demográfiai hátrányokhoz is vezethet" - mondta a főosztályvezető.
Ugyanakkor pl. a jövőbeni jövedelemnövekedésnek köszönhetően e csoport lakhatási célú hitelvisszafizetése alacsonyabb kockázatú lehet. Ezért a jegybank a ma egységesen 80%-os hitelfedezeti (LTV) korlát célzott lazítását, vagyis a kötelező önerő csökkentését tervezi - összhangban a nemzetközi példákkal - a fiatal, első lakásukat megvásárló hitelfelvevők számára. Így az eddigi 20%-ról 10%-ra csökkenne a rájuk vonatkozó önerő-előírás. Ez számukra egy 30 millió forintos lakás megvásárlása esetén 3 millió forinttal kevesebb önerős befizetését jelentené, ami átlagos jövedelmekkel számolva akár több évvel előbbre tudja hozni a lakáshoz jutást.
Az első lakást vásárló státuszt alapvetően az ügyfelelk nyilatkozatából és az ingatlannyilvántartásból elérhető adatok alapján tervezik meghatározni.
Az új szabályozás - piaci szreplőkkel való egyeztetések után - 2024 első felében léphet életbe.
Kiemelten vizsgálták a mostani új hitelek jövőbeni kamatozásának kérdését. Az elmúlt években elterjedt, az MNB által is támogatott fix kamatozású hitelezést jelentősen növelte a lakossági hitelek stabilitását. Ugyanakkor a jelenleg eladósodók beleragadhatnak a magasabb kamatokba. Ezért szeretnék ösztönözni és megkönnyíteni a hitelkiváltásokat, pl. a Minősített fogyasztóbarát lakáshitelek paramétereinek a módosításával, így az előtörlesztési díjak és a határidők csökkentésével.
A klímaváltozáshoz kapcsolódó rendszerkockázatok mérséklése kapcsán az MNB igyekszik segíteni a zöld átmenetet is, és kiemelten vizsgálja a zöldítés lehetőségeinek a bővítését. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy ezeknek a hiteleknek kisebb a kockázatuk, ezért több szempontból is hasznos a támogatásuk. A sikeres Zöld Otthon Program kifutását követően az energiahatékony ingatlanok finanszírozása visszaesett, ezért vizsgálják hogy hogyan tudnák ösztönözni a zöldhitelek felvételét pl. az adósságfék-szabályok módosításával.
A jelentést bemutató sajtótájékoztató ITT megtekinthető.
