statisztika - Ígylakunk.hu

Statisztikák, elemzések

09 ápr. 1,3 millió családi házzal lehet pályázni az új otthonfelújítási támogatásra
TLE-összeállítás - Számításunk szerint az 1990 előtt épült családi házak közül közel 1,3 millió, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult a múlt héten bejelentett…
08 ápr. Lakossági várakozások vs. otthonfelújítási támogatás 2024
TLE-közlemény - A 2024. április 5-én bejelentett kormányzati otthonfelújítási támogatás a legtöbb ponton összecseng az igylakunk.hu nem reprezentatív felmérésében összegyűjtött lakossági elvárásokkal, de az is…
04 ápr. Megéri többet fizetni egy kisebb ökológiai lábnyomú ingatlanért
Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, ehhez elég lenne a már meglévő tudást, illetve szakértelmet jobb hatásfokkal alkalmazni a mindennapok gyakorlatában –…
02 ápr. Folytatódik a lakáspiaci élénkülés - kiugró értékekkel
Jelentősen - 16 százalékkal - nőtt a kereslet az eladó lakóingatlanok iránt márciusban, míg a kínálat éves összevetésben 8 százalékkal bővült – írja az ingatlan.com. …
12 márc. Lélektani szintet értek el az albérletárak
Megduplázódtak az albérletárak 2015-höz képest idén februárban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe alapján. Havi szinten az árak országosan egy, Budapesten 1,1 százalékkal emelkedtek.
23 febr. Nagyon kevés építési projekt indult tavaly
Az utolsó negyedévben sem sikerült javítania a hazai építőipari szektornak, az előző negyedévekhez képest csökkent a megkezdett kivitelezések összértéke, így összességében alacsony számokat hozott 2023.…
22 febr. Mostantól havonta kapunk visszajelzést a lakásépítési ágazat teljesítményéről
Pusztán az, hogy a lakosság nincsen szélsőségesen rossz anyagi helyzetben, még nem elég ahhoz, hogy keresletet támasszon az építési piacon. Ehhez több kell: vagy ösztönzők,…
21 febr. Inkább utazásra, mint lakásfelújításra költetének a magyarok
A magyarok 63 százalékának vannak olyan céljai az idei évre, amihez anyagi forrás szükséges. Akik már konkrét összegben gondolkodnak, azok ideálisan mintegy másfél milliót szeretnének…
20 febr. Kiszámítható állami szerepvállalásra és alacsony hitelkamatokra vár a lakáspiac
TLE-közlemény - 2023-ban 18.647 új lakás épült, 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21.501…
14 febr. A saját lakás a magyarok legfontosabb vagyontárgya
Az európai országok háztartási szektorának vagyoni helyzetét hasonlítja össze a háztartási vagyonfelmérések alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "A háztartások pénzügyi adatai" címmel megjelentetett elemző…

További statisztikák, elemzések

statisztika - Ígylakunk.hu

2017.11.07. A magyarok lakásálma

2017.11.07. Még mindig óriási a fluktuáció az építőiparban

2017.11.03. A kiszámíthatóságot erősítő intézkedések szükségesek, hogy ne törjön meg a pozitív lakásépítési trend

2017.11.03. Növekvő építési kedv, másfélszer több új lakás

2017.11.03. Hátrányból indulnak a CSOK-os lakásvásárlók

2017.11.02. Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is

2017.10.25. Vidéken jóval olcsóbbak az új lakások

2017.10.13. Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel

2017.10.12. Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben

2017.09.07. Valószínűleg marad még a drágulás a lakáspiacon

2017.09.06. Kik, milyen lakást vesznek?

2017.08.24. Lendületben a lakásépítések

2017.08.16. Jönnek-mennek az építőipari cégek

2017.08.01. A foglalkoztatottak harmada ingázó

2017.07.28. Kiszámítható környezet stabilizálhatja a növekvő lakásépítéseket

2017.07.28. Közel másfélszer annyi új lakás épült az idei első félévben, mint tavaly ilyenkor

2017.07.13. A magyarok több mint felének van lakáscélú terve

2017.07.10. Költöznének a fiatalok a munkalehetőségért

2017.07.06. Három megye elhúzott a lakásépítésben

2017.06.28. Nem az észak-magyarországi lakásépítés repítette hazánkat Európa élére

2017.06.01. Csökkenő népesség, üresedő lakások

2017.05.04. Pozitívak a lakásépítési trendek, de a kiszámíthatóságra is szükség van

2017.05.04. A növekvő építési kedvet lassabban követik a megvalósuló lakásberuházások

2017.04.03. Európa élén a magyar lakásépítési kedv

2017.03.30. A lakáspiac húzza az építőipart

2017.03.24. Nem minden megyét ért el a lakásépítési boom

2017.03.18. Még mindig kevés magyar lakik bérlakásban

2017.01.11. Csaknem kétszeresére nőtt az új lakások kínálata

2017.01.09. Lakásépítés: Magyarország az európai élbolyban

2017.01.05. Igylakunk - lakásaink fele több mint 70 éves

2017.01.03. Lesz-e elég új lakás 2017-ben?

2017.01.02. A legtöbb fiatal csak álmodozik a saját lakásról

4. oldal / 4

Iratkozzon fel hirlevelünkre, és mi heti rendszerességgel küldünk Önnek friss információkat, hogy ne maradjon le semmiről!

Feliratkozáshoz kattintson ide

Feliratkozás

Tudta-e?

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés